„Gyanítom nem csak azt a 80 százalékot nem érdekli a sokféle »konzekvencia«, aki el sem ment választani. Vélhetően a résztvevő 20 % sem igazán van bármiféle helytálló következtetés birtokában. Talán a Fidesz pár prominense érezheti most azt, nagyon nagy a baj. A 7. számú dunaújvárosi választókerületben mindössze 7%-nyi olyan lelkes szavazójuk maradt, akik az egyre szigorúbb (megszorító) intézkedések, az egyre »nehezedő« körülmények között is megmozdítható. Az MSZP, a DK és az LMP felelős vezetői pedig azon törhetik tovább a fejüket, milyen rendező elv oldhatná meg azt, hogy az egyre élesedő küzdelemben összegződjenek végre a most megoszló szavazatok.
Nem abban kellene gondolkodni, ki tud a másik fölé kerülni stratégiai értelemben is. S egy új és aggasztó jelenséggel kellene még körültekintőbben foglalkozni.
Mert kétségtelenül megjelent egy új elem. Önkormányzati választásokon ezzel nagyon is számolni kell a későbbiekben. Az pedig nem más, mint a független és álfüggetlen jelöltek nagyobb számban indulása, indítása. Ebben a választókerületben most ketten is indultak függetlenek és az egyikük meglehetősen jól szerepelt. Kevesekben tudatosult, hogy az egyikük 2010-ben is indult és akkor még a Jobbik jelöltje volt. Az akkor ugyanebben a választókerületben az urnában lévő 1431 szavazatból 256-ot, azaz a leadott szavazatok 17,89 %-át szerezte meg a Jobbik jelöltjeként. S most függetlenként is 13,17%-ot ért el, igaz ez most »csupán« 110 szavazatban testesült meg. Érdemes ezen mégis eltöprengeni. Miért is? Mert adott esetben indulhatnak majd ilyen »álfüggetlenek« az országgyűlési választásokon is, egy egységes ellenzéki jelölttel szemben. (Csak némi számtan kérdése az egész.) Ugye azt nem kell elmagyaráznom, hogy az 1500 ajánlószelvény miért is lesz meg egy álfüggetlen jelölt esetében egészen biztosan?”