Erkölcs és érdek: mi van és mi nincs a politikában?

„A politika fő rendezőelve az ÉRDEK. Ez alapján változik az egész politikai rendszer: adott helyzet körül kialakuló vélemények, nézőpontok és célok stb. alapján. Lehetne mondani az ideológiát is, de azért ne legyünk ennyire idealisták, hogy azt feltételezzük, hogy ez bármilyen jelentősebb hatással lenne a közvetlen érdekek aggregálásra. Emellett persze van még sok minden, ami hozzájárul adott dolgok magyarázatához, megértéséhez, célok eléréséhez, például pszichológiai tényezők, családi háttér, iskolázottság ezek kombinációi, tehát rengeteg minden, DE van, ami nem része a politikának. Az erkölcs és morál nem a politika rendszerének részei.

Ráfoghatjuk a felsőoktatási röghöz kötésre, hogy ez a magyar hazafiság része és, hogy »itt élned, halnod kell«. Félreértés ne essék, ezt én is így gondolom, viszont a politikusok célja és érdeke az volt ennek a döntésnek az elfogadásával, hogy ne maradjon kevesebb adófizető. Szépen végig lehet zongorázni az egészet: minél többen vagyunk itthon, annál több a befolyt adó, járulék, stb., optimális esetben nő az egy főre jutó jövedelem, kevesebb megszorítás kell, a konszolidáció után pedig sima liba az újabb megnyert választás. Ugyanezen elv mentén minden döntés végigjárható és érdekes opciók is felvetődhetnek az érdeklődőkben.

Hiába mondják azt tehát az amerikai kongresszusi képviselők, hogy márpedig Tarlós Istvánnak állást kell foglalnia a meleg felvonulás ügyében. Eszerint igenis megteheti, hogy passzolja a kérdést, hiszen kívül esik az értelmezési horizonton. Nem az a feladata, hogy arra válaszoljon, hogy miért épp ott és miért épp nekik biztosította a lehetőséget, lehet mondani, hogy Tarlós liberális, mert engedélyezi és lehet azt is, hogy egy szélsőséges szemléletű ember, aki semmibe veszi a kisebbségeket.”