VOLT Fesztivál, negyedik nap, 40 fok

„Sajnos még nem volt vége viszontagságainknak, mert a Kiscsillag műsora is kritikán aluli volt. Tipikus napfénnyel agyonütött, unalomba fulladó vergődés volt. Nem tudom, hogy a benyomott zenekar, vagy a benyomott közönség unta jobban a dolgot. Nekem ez kellőképp elvette a kedvemet, mert a legutóbbi két Kiscsillag koncert, amin voltam (ez és ez), nagyon király volt. Lovasiék után már nem igen hagytuk el a Nagyszínpadot, mert jött a Tankcsapda és a Quimby! Lukácsék műsora nekem bejött, már legalább 2 éve nem voltam »Técsé«-n. Jó volt a setlist, és Sidi érkezésével tényleg baromi sok energia költözött a zenekarba, szóval asszem ideje visszaszokni a hajrázásra, illetve elkezdeni imádkozni, hogy az új lemez is jó legyen.

A tankokat követte a Quimby, akik nagyjából hasonló benyomást tett rám mint a Kiscsillag. Röviden, tömören: dögunalom. Amikor már nem tudtam megmaradni egy helyben, átszaladtam belekukkantani az Enter Shikari zúzására az MR2 koncerthez. Ezzel nagyon belenyúltam a dologba, mert 3 gyenge koncert után sikerült belefutni egy borzasztóba. Ekkorra már kiderült, hogy az estét csak Iggy Pop mentheti meg. És ő volt olyan jó, hogy megtette nekünk ezt a szívességet !

Egy ikon a fickó, egy isten, minden mozdulatáról süt, hogy nem kamuból csinálja a dolgokat. Óriási bulit csinált egymaga (a The Stooges gyakorlatilag mögött egy egyszerű session banda volt). Közönséggel haverkodott, vízzel locsolta magát miközben gyakorlatilag 400000 W feszültség szaladgált mindenben körülötte, földön vonaglott. Sőt, még beszaladt a közönség közé is, itt volt szerencsénk megérinteni gyönyörű, 25 kilós testét. Egyetlen problémája ennek a produkciónak, hogy csoda, ha maga Iggy meg tudja különböztetni a dalokat, olyan egyformák. De ez ott és akkor egyáltalán nem zavart, de a Jóisten mentsen meg attól, hogy a Raw Power-Search and Destroy- I Wanna Be Your Dog-trión kívül bármikor máskor Iggy Pop-ot hallgassak.”