Minden műfajnak megvan a maga gagyija

„Egy másik tendencia idén, hogy a fesztiválszervezők előhúzták a retró-kártyát. Brooklyn Bounce, Dr. Alban vagy az Alphaville is koncertezett Magyarországon, miközben egyes helyeken csomagban árulják Kozsót és a '90-es évek gagyipopját.

Ez az, amiről előbb beszéltem, hogy Kozsó nekem például egyértelműen a ciki kategória, de azt gondolom, hogy az Alphaville még a vállalhatóságon belül van. Mégis csak élőzene és mégiscsak letettek nyolc világslágert az asztalra. Nehéz egyébként ezt a határt megtalálni és igyekszünk nem átlépni rajta, hogy aztán giccs váljon az egész fesztiválból. Tavaly ilyen volt a Scooter, idén pedig az Alphaville, akik szerintem még pont a határon belül vannak.

A jövőre nézve tud még növekedni a fesztivál vagy már elérte azokat a határait, aminél tovább már nem nagyon lehet menni?

Ezt a kérdést 2003-ban tette fel nekem Uj Péter, és akkor azt válaszoltam rá, hogy lehetetlen, hogy tovább növekedjen. Azóta viszont kétszer annyian vagyunk, szóval nehéz megítélni mik a távlati lehetőségeink. A kérdés az, hogy a fesztiválozás mennyire számít divatnak, amit tíz évvel ezelőtt még nem mondhattunk. Másfelől a gazdasági helyzettől – főleg itt a keleti országrészben – is függ. Hosszú távon pedig van egy generációs probléma is. Ugyanis effektíve kevesebb ember születik Magyarországon, mint korábban és a fiatalos célközönség száma egyre kisebb. Ennek a célcsoportnak a csúcsa 2000-ben volt. A 14-29 év közötti, Ratkó-korszak gyerekeinek gyerekei akkor olyan egymillió-kétszázezres lélekszám környékén voltak. Most viszont 2015-re becsült statisztikák szerint ez a szám a felére, olyan 650 ezerre fog csökkenni. Akármennyire divat a fesztiválozás, ezt azért meg fogja érezni a szakma.

Lehetséges, hogy emiatt a kisebb, független fesztiválok egyre népszerűbbek lesznek?

Ez abszolút lehetséges, igaz, ameddig nem lehet a jegybevételből fenntartani egy fesztivált, addig a szervezőknek szükségük lesz szponzorokra. Nem hiába sokkal hangosabb a szponzorok jelenléte a hazai eseményeken, mint mondjuk nyugatabbra. Emiatt a nagyobb fesztiválok lehetnek csak működőképesek, mint amilyen a Hegyalja is. Egy kisebb, tematikus eseményre nem fognak pénzt adni a szponzorok, mert nem éri meg nekik. Egyébként meg azt szoktam erre mondani, hogy a Római Birodalmat is ilyen hátrafelé nyilazó kisemberek döntötték meg. Lehet, hogy egyszer majd egy kisebb fesztivál feltűnik a piacon és mindenkit eltakarít, mert megváltozik a közízlés és az emberek értékrendje.”