Valahol Európában

„Hugh Grantnak fogalma sincs arról, hogy nálunk hogyan működik a sajtó, hogy mi jelenik meg a honi nyilvánosságban. Aligha tudja, hogy ebben az országban a köztársasági elnököt egy internetes médium kényszerítette lemondásra. Így aztán azon sem gondolkodhatott el, hogy bármelyik megnyomorított nyilvánosságú országban előfordulhat-e, hogy kormányzó erők által támogatott közjogi méltóságot sajtóeszközökkel kaszálnak le. (Vigyázó szemünket vessük Romániára, ahol lazán eresztették szélnek a kormányfői plágiumügyben döntésre hivatott bizottságot!) (...)

A kormányzati kommunikáció ilyenkor beindul, és rögvest tájékoztatni akar a valóságos helyzetünkről, szeretné cizellálni a rólunk kialakított képet, csakhogy a nyilatkozók akkor már árkon-bokron túljutottak. Magyarországra, erre a kis távol-keleti országra nem is emlékeznek. Épp Kazahsztánban, Egyiptomban vagy Gabonban teljesítenek szolgálatot, ugyancsak fontos témákban mutatva irányt a helybélieknek. És meg vannak győződve instant jószolgálati küldetésük hasznosságáról, nélkülözhetetlenségéről.

Legközelebb Madonna, Cindy Crawford vagy George Clooney ülhet majd mikrofonvégre, hogy szomorú szemekkel temessék a magyar demokráciát. Not Hungry, it's Hungary! – mondják a fülükre segítőkészen a vezérlőből. Mintha nekik nem lenne tökmindegy. Holnap már úgyis szemüveg- vagy kávémárkát kell népszerűsíteniük valahol Európában. Talán épp Kambodzsában.”