Európai Birodalom?

„Csakhogy kritikus ponthoz érkeztünk. A görög válság könnyen tetőpontjára hághat, még akkor is, ha a választások nyomán olyan kormány áll fel, amely hajlandó tartani magát a hitelezőkkel korábban kötött megállapodásokhoz. Olyan időszakban, amikor a német gazdaság ugyancsak gyengülni fog, Angela Merkel kancellárnak még nehezebb dolga lesz, mint ma, hogy meggyőzze a német közvéleményt egy újabb európai kötelezettségvállalásról. Egy újabb, a Lehman Brothers csődhöz hasonló »baleset« megelőzésére Németország valószínűleg elegendő lépést tesz, hogy az euróövezetet egyben tartsa, ám az Európai Uniónak az emberek képzeletét egykor tűzbe hozó nyitott társadalomtól valami egészen eltérő útra kell lépnie. Európa megosztottsága hitelező és adós országokra állandósul, amelyben Németország dominál majd, miközben a periféria elnyomott hátországgá válik.

Ez óhatatlanul gyanút kelt majd Németország európai szerepét illetően – noha bármilyen összehasonlítás Németország múltbeli szerepével teljesen alaptalan. A jelenlegi helyzet nem átgondolt tervnek a következménye, hanem éppen annak hiányáé. Ez a politikai tévedések tragédiája. Németország jól működő demokrácia, ahol a túlnyomó többség támogatja a nyitott társadalmat. Amikor a németek felismerik a következményeket – talán nem túlságosan későn –, majd maguk akarják kijavítani az euró megtervezésénél elkövetett hibákat. Világos, hogy mire van szükség: egy európai pénzügyi hatóságra, amely képes és hajlandó csökkenteni a periféria adósságterheit, valamint egy bankunióra. Az eurókötvényeken kívül több más mód is létezik az adósságkönnyítésre, és az adós országon múlna, hogy kitart-e a pénzügyi megállapodás mellett. Ha nemteljesítés esetén részben vagy egészen visszavonják a könnyítéseket, az óriási védelmet jelent az erkölcsi kockázat ellen. Németországon múlik, vállalja-e a vezető szereppel járó felelősséget, amelyre saját sikerei predesztinálták.”