Modern, keresztény gondolkodásmódú ember vagyok

„– A József Attila Gimnáziumban érettségizett – amely jelenleg Szent Imre Gimnázium –, és tizenöt éve igazgatja. Milyen út vezetett idáig?

– Apám korának egyik nagy tudós embere volt, édesanyám tanítónőként dolgozott. Biztos vagyok benne, hogy velem született a tanítói, nevelői véna. A felmenőim között három pedagógus is volt, az egyik nagyapám parasztfiúból lett igen kiváló elméjű és nagy munkabírású természetrajztanár, később polgári iskolai igazgató. 1963-ban érettségiztem, borzasztóan érdekelt a történelem és a sport. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán kezdtem meg 1964 őszén a tanulmányimat, történelem-orosz szakon. Időközben elhelyezkedtem a Pest Megyei Levéltárban, majd egyetem után ugyanide tértem vissza mint segédlevéltáros. Aztán 1970-ben telefonált egykori osztályfőnököm, Palotás János, hogy tanítsak ott, ahol én is tanultam. Némi tépelődés után elmentem gimnáziumi tanárnak. Tíz éven át dolgoztam történelem-orosz szakos tanárként, osztályfőnökként, klubvezetőként. (...)

– Igaz, hogy egyszer egy tanórán kiugrott az ablakon a tanulók szeme láttára?

– Ebből az idők során már népmese lett, mindenki kicsit hozzátett a történethez. A hatvanas években volt egy Teleszubjektív című tévéműsor. Tudomást szereztek róla, hogy kaszkadőrként is dolgozom, így megrendeztek egy jelenetet az egyik adásba. A szituáció a következő volt: történelemórát tartottam, éppen a végvári időszakról, amikor berontott az osztályterembe néhány török martalóc, és megtámadtak. Megpróbáltam velük harcba szállni, de túlerőben voltak, így kiugrottam az ablakon. Természetesen spe­ciális laticelre estem.

– Hogyan került vissza a Szent Imre Gimnáziumba?

– A főiskolán 1992-ig tanítottam, utána lettem igazgató az akkor még József Attila Gimnáziumban, amely 1997 óta Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium. Azóta eltelt az idő, egy ideje dolgoztam a nyugdíj mellett, most végleg elmegyek nyugdíjba, de nem bánom. Megvan már az utódom, akit egyébként tanítottam a főiskolán. Mindig képviseltem egyfajta életszemléletet, remélem, hatással voltam egy-két emberre. Vallomással tartozom: én egy modern, keresztény gondolkodásmódú ember vagyok, aki esküszik arra, ezekkel az elvekkel örök időkre békében lehet lenni a világ dolgaival és a létezéssel.”