Az antiszemitizmusról, kissé nyersen

„Szíved joga, hogy gyűlölködj, de két dolgot azért nem árt tudnod erről: az egyik az, hogy minden negatív érzés frankón tőled von el energiát és rád hat vissza, a New York-i ortodoxia fejéről azonban emiatt nem fog leesni a kipa. Magadnak viszont elég sokat ártasz azzal, hogy megmérgezed a tudatodat és tudatalattidat, s közben egyéni felelősségvállalás és szorgos építőmunka helyett horogkeresztes plakátokat ragasztgatsz a falakra az éj leple alatt, amit másnap Vidám Vasárnap-hirdetésekkel fed le Németh Sándor buzgó kis serege.

A másik bibi az utálattal sajnos az, hogy megfeledkezik arról az egyszerű, anyagi és szellemi valóságban egyaránt élő tényről, hogy mindenkitől bizony csak annyit lehet elvenni, amennyit az illető oda is ad. Mindenkit épp csak annyira lehet becsapni, amennyire hagyja magát, és minden manipulátor akkor jut csak előre, ha több millió birka követi őt behunyt szemmel a karámba. A dumát arról, hogy még ez sem történik véletlenül, most az egyszerűség kedvéért hagyjuk: Isten őrizz, hogy teljesen összezavarjalak még itt a végén elvont marhaságokkal. Mit bonyolítsuk, az vagy, amit megeszel és kiszarsz, kedves testvérem…

No, de hogy ne mondd, hogy naiv idealizmusból próbállak itt lebeszélni a gyűlöletbeszédről, volna pár konstruktív ötletem is. Most komoly leszek, de tényleg. Kedves barátom! A gyűlölködés helyett azt javasolnám, hogy tanuljunk attól, aki nem a szívünk csücske. Ami azt illeti, a zsidó néptől két értékes dolgot is átvehetnénk, ami garantáltan hasznunkra válna: az országhatárokon, társadalmi osztályokon és politikai csoportokon túlmutató összefogás képessége,gyökereink, hagyományaink és szakralitásunk megtartása minden megpróbáltatás ellenére.”