Létre kell?

„A Fidesz-KDNP az elmúlt két évben valóban nem volt vádolható visszafogottsággal, önmérséklettel, gesztuspolitikával, amit úgy is el lehet persze mesélni, hogy nem féltek élni a kétharmados felhatalmazással. Sok mindent megtettek, amire lehetőségük adódott: számukra kedvezően módosítottak szabályokon, aktuális politikai helyzetükhöz igazítottak törvényeket, választottak meg tisztségviselőket. Arra azonban figyeltek, hogy a döntések formai értelemben szabályosan valósuljanak meg – ha kellett, inkább az utolsó pillanatban törvényt módosítottak, hogy legyen jogi alapja a politikai szándék érvényesülésének. (...)

Miután az aláírásokat a Jobbik az LMP és az MSZP padsoraiból összegyűjtötte (ez a sajátos »technikai koalíció« már önmagában is érdekessé teszi a dolgot), és a határozati javaslatot tegnap benyújtotta, a kormánytöbbség nehéz helyzetbe került. Ha a saját maguk által elfogadott törvénynek megfelelően („létre kell hozni”) megszavazzák a bizottság megalakulását, a következő időszakra egy számukra kifejezetten kellemetlen témát segítenek – az eddigieknél is jelentősebben, nagyobb munícióval - napirendre. A bizottság maga elé idézheti a nyilvánosságtól következetesen elrejtőző főszereplőket, akiknek ráadásul – miután az alaptörvény »a bizottságok előtti megjelenés kötelezettségét« fogalmazza meg – törvénytisztelő emberként meg is kellene ott jelenniük. A politikai racionalitás tehát egyértelmű: a Fidesznek nem lenne szabad engednie, hogy a bizottság megalakuljon, ugyanakkor a kezdeményezés megtagadásával újabb érvet adna a kormánytöbbség azok kezébe, akik diktatórikus törekvésekkel, az ellenzéki jogok sárba tiprásával vádolják őket. Bár egy tegnapi televíziós beszélgetésben az ellenzék képviselője sem igazán hitte, hogy ebből bármi lehet, a döntés szerintem ennél valamivel bonyolultabb és hosszabb távra is kiható lehet.”