„Bár bizonyára bátor tettnek gondolta, valójában botor módon cselekedett a Telenor távközlési szolgáltató, amikor a telefonadó gyors megszületését látva közölte: az új terhet az idén mindenképpen érvényesíti áraiban az ügyfelekre áthárítva. Ha én e társaság megrendelője volnék, a nyár második felében feltétlenül körülnéznék a piacon, mert egyáltalán nem biztos, hogy a versenytársak is hasonlóképp gondolkodnak. Miként az sem kizárt, hogy a Telenor sem váltja be ezt a parlamenti végszavazás előtt inkább csak fenyegetésnek szánt kijelentését.
Az üzlet logikája ugyanis mást diktál majd. Rendkívül éles a verseny a távközlési piacon, hónapról hónapra csökken hazánkban a mobil-előfizetők száma. (...) Az a tény, hogy a szolgáltatók rendkívül hevesen reagáltak a parlamenti gyorsítósávba rakott, röpke egy hét alatt elfogadott új adóra, szintén azt támasztja alá, hogy a jogszabály sikerrel akadályozhatja meg a lakosság terheinek növelését. Tehát a mindennapokban is működhet, nem csak írott malaszt marad az a rendelkezés, amely szerint az adó miatt legfeljebb havi hétszáz forinttal növekedhet a magánszemélyek számlája. (...) Ám az idei többlet megér annyit, hogy ellene – jogi eszközökkel – körömszakadtukig harcoljanak a társaságok. Ennek a fő terepe megint Brüsszel lesz: biztos, hogy nem ússzuk meg ezúttal sem az uniós vizsgálatot.”