Akikre büszkék…

„Tette mindezt azért, mert Dániel Péter úgy véli, Horthy tömeggyilkos volt, továbbá háborús bűnös, aki felelős a Don-kanyarban elesettek sorsáért, a háború katonai és polgári áldozataiért, világháborús részvételünkért, illetve a magyar zsidóság pusztulásáért. Tegyük félre gyorsan, hogy Dániel Péter egy láthatóan súlyos elmebeteg, noha teljesítményére legyen mondva, hogy képes volt egy mondatba foglalni az RTL Híradójának tett nyilatkozatában a »párizsi békeszerződést«, »morális szabályokat«, és a »szélsőjobboldali degeneráltakat«. És tegyük félre, hogy szájhabzást kapok, amikor szájba adott nettó baromságokkal érvelnek a lelkes demokraták, amik zömében abból állnak, hogy Horthy »egy eleve vesztes háborúba sodorta az országot«, »ő felelős a zsidók deportálásáért«, »kollaborált a nácikkal«. Sőt, tegyük félre ezt az egész Dániel Péternek nevezett gerincferdülést, meg ezt a demokratikus baloldalnak csúfolt bagolyköpetet. Az égvilágon semmi értelme nincs dogmákkal teletömött, szerencsétlen időmilliomos kreténekkel viaskodni azon, hogy mit és hogyan tett Horthy, hogy a hibái ellenére talpra állt az ország a kormányzósága alatt, hogy ’44-ben leállíttatta a deportálásokat, mikor kiderült, hova viszik a zsidókat, hogy ebbe a háborúba nem lehetett nem beszállni, főleg nem a szovjetek, vagy a szövetségiek oldalán. Bármire megesküszöm, hogy sokkal több értelme van makramé csomózásra idomítani egy frontális lobotómián átesett selyemmajmot, mint bármelyik Dániel Pétert meggyőzni arról, hogy mekkora barom, főleg, mert éppen azzal érnek célt és erekciót, hogy egyáltalán tudomást veszünk a létezésükről.”