A magyar ember nem vállalja a keresztet – hát kap helyette koloncot.
„Mindenki cipeli a maga terhét, legfeljebb van, aki nem hajlandó beismerni. Mit cipel a magyar ember?
Ha hajlandók vagyunk csalás nélkül szétnézni, könnyedén, akkor azt kell mondanunk: a magyar ember nem vállalja a keresztet – hát kap helyette koloncot.
Tudja-e a nyájas Olvasó, mi az a kolonc? Egy méretes, ám értéktelen súly, amelyet a túl erős, túl mozgékony állat nyakába kötöttek, hogy kezelhetővé lassítsák. A kolonc: értelmetlen, fölösleges teher annak, aki cipelni kényszerül.
A kolonc nem kereszt. Ám az élet alaptörvénye így is leírható: ember, válassz, mit kívánsz cipelni: koloncot vagy keresztet?
Aki a keresztre szavaz, annak az élete küzdelmes, kínlódós, szenvedésteli lesz, alkalomadtán föl is feszülhet az ő keresztjére – csakhogy végül győzni fog! Az Élet oldalára állt, és jutalma maga az Élet lesz.
Aki ebben nem hisz, ezt nem reméli – nos, ő koloncot fog kapni. Idővel mind értelmetlenebb kínlódásokkal (másod- meg harmadállás, negyedik élettárs, huszadik szerető stb. stb.) tölti majd napjait, és végül nem marad más neki, csak a fáradtság meg a fájdalom. Végül nézheti élete végén a szomorú, vizes síkot. És azt látja majd, hogy a víz gyorsan apad, és sivataggá válik, amerre a szem ellát.
A friss népszámlálási adatok azt mutatják, a magyar nemzet az utóbbi úton halad. Az Élet keresztjét elutasító döntések szükségszerűen vezetnek abba a létállapotba, amelyben a magyarság most vergődik.
Elutasította a keresztet, megkapta a koloncot.”
Kína mérnöki állam, az USA jogászi társadalom, előbbi tudatosan, hosszú távra tervezi képességeit és kapacitásait, utóbbi egyre inkább elveszik a szabályozások körüli viták, jogi csatározások útvesztőiben – állítja Dan Wang gazdaságitechnológiai elemző.
És nem lehet érteni a Brüsszelben és Washingtonban egymással szembefeszülő csoportok dinamikáját sem.
Ha körülnézünk a világunkban, és meg akarjuk érteni a társadalmi és politikai folyamatait, két alapvető axiómát érdemes megismernünk, fejben tartanunk és továbbgondolnunk.
A XXI. Század Intézet októberi felmérésből kiderült, hogy a magyar közösségi média felhasználók számára fontos az emberi méltóság védelme és nem szeretik az álhíreket.
Sajnálattal tapasztalják, hogy a kiélezett választási kampány keretében rendkívül eldurvult a közbeszéd, sokszor alaptalan hangulatkeltés és rágalmazás is megjelenik.
Egy új definíció szerint tízből heten bőven túlsúlyosak.
Alig egy évvel Aszad bukása után újra erősödni kezd az iszlamista terrorszervezet.
Több százezer forintnak megfelelő összeget kap, aki megelőzi Kós Hubertet.
