A demokrácia működése nem képzelhető el jól tájékozott és szuverén módon dönteni képes állampolgárok nélkül. Egyelőre semmi jele annak, hogy a jelenlegi médiapolitika ez irányba különösebb erőfeszítéseket tenne.
„A fent leírtak miatt különös jelentőségű, hogy milyen tartalmat nyújtanak az országosan elérhető rádió- és televízió csatornák, különös tekintettel természetesen a közpénzből működő közszolgálati műsorszolgáltatóra. Sokak számára ezek az ingyenesen elérhető tartalmak jelentik a fő tájékozódási forrást, tehát az, hogy milyen közéleti témák és milyen feldolgozásban jelennek meg ezeken az adókon, meghatározó a leszakadó réteg médiafogyasztása szempontjából.
Hasonlóan nagy jelentőségű az ingyenesen terjesztett lapok szerepe, holott ez sem egy sokat kutatott terület. A MATESZ adatai alapján tudható, hogy a Metropol mintegy 275 ezer példányban fogyott 2011 utolsó negyedévében, ráadásul ez a szám minden bizonnyal nőni fog, hiszen a hírek szerint április 2-tól újabb 40 városban jelenik meg a lap. Ugyanezen időszakban a Helyi Théma 675 ezer példányban jutott el az olvasókhoz, és ezek a számok még akkor is magasak, ha sokan olvasás nélkül dobják ki az ingyenes lapokat. Ha az önkormányzati terjesztésű, helyi információkat tartalmazó lapokat is figyelembe vesszük (ezekről végképp nincs elérhető adat), okkal sejthető, hogy a fizetett lapok példányszámának visszaesés mögött nem kizárólag az olvasásról való leszokás, illetve az internet helyettesítő hatása áll, hanem sokan egyszerűen az ingyenes lapokból szerzik meg a legfontosabb információkat és már nem költenek fizetős lapra.
Ha egyszer valaki komolyan elkezdene foglalkozni azzal, hogy a sokszínű tartalomhoz való hozzáférés miként biztosítható mindenki számára, és ehhez milyen médiapolitikát kellene kialakítani, mindenképpen szükséges lenne a leszakadó médiafogyasztással jellemezhető rétegek kutatására. Nyilvánvaló, hogy ez nem öncélú médiapolitikai kérdés, hiszen a demokrácia működése nem képzelhető el jól tájékozott és szuverén módon dönteni képes állampolgárok nélkül. Egyelőre semmi jele annak, hogy a jelenlegi médiapolitika ez irányba különösebb erőfeszítéseket tenne, több energiát visz el a helyi rádiópiac szisztematikus átalakítása (amivel nemhogy nem nő, hanem egyenesen csökken a sokszínűség), vagy éppen a kereskedelmi televíziók meglehetősen egyensúlytalan bírságolása.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A közmédia klasszikus zenei tehetségkutató műsora idén kiemelt figyelmet fordít a külhoni magyarokra, akik számára külön helyszíni válogatókat is szerveznek. A jelentkezés elkezdődött, idén a magyarok mellett Ausztria, Montenegró, Szerbia és Szlovénia fiataljai versengenek majd egymással a fődíjért és az abszolút győztes díjáért.
A korábbi főpolgármester-jelölt szerint a HVG írása „olyannyira vak és süket a budapesti közállapotokra”, hogy muszáj volt a benne szereplő tévedésekre reagáljon.
Nemrég még azzal volt tele a brüsszeli lap, hogy Románia jobb hazánknál, most meg már arról szól a fáma, hogy miért volt dühös a román átlagszavazó.
A közmédia idei Jónak lenni jó! kampánya a Baptista Szeretetszolgálat által működtetett törökbálinti Tábitha Gyermekhospice Házat és egy új hospice-központ építését támogatja. A 1355-ös adományvonal hívásával bárki segíthet: egy-egy hívás vagy SMS 300 forintos támogatást jelent. A Fővárosi Nagycirkusz szintén az ügy mellé állt.
Inkább használják arra a szürkeállományukat, hogy a hazai szegénység még tovább csökkenjen – nagyobb hasznát vennénk ennek. Varga Mátyás Zsolt írása.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
