Csakhogy a nemek egyenlősége szörnyen diszkriminatív: a nagy gender-egyenlősítő projekt olyan buzgón koncentrált a nőkre, hogy kimaradtak azok, akik sem nőnek, sem férfinak nem érzik magukat. Ideje lenne bevezetni a kötelező kvótákat a parlamentben minden LMBT-identitás számára is?
Talán ez is megfordulhatott azon svéd aktivisták fejében, akik nem csupán a gender equality-ért, hanem a gender neutrality-ért küzdenek. Már számos részsikert értek el: mint azt a slate.com szerzője írja, egy svéd ruhacég megszüntette a külön fiú- és lányszekciót a boltjaiban, egy játékgyár pedig traktorozó lánnyal és rózsaszín babakocsit toló fiúval hirdeti magát. A svéd szociáldemokrata politikusok kezdeményezték semleges nyilvános vécék felállítását, hogy az embereknek ne kelljen magukat férfiként vagy nőként definiálni. A svéd névtár eközben már 170 semleges nevet tartalmaz. Nos, a semlegességpártiak ezzel sincsenek kibékülve, szerintük ugyanis a szabadság és egyenlőség nevében engedélyezni kellene, hogy bárki használhasson bármilyen nevet. Azaz: hívhassák a fiúkat is Lisának és a lányokat is Adolfnak. Mondjuk. A házasságot pedig mindenféle felállásban engedélyezni kellene. (...)
Persze azért a svédeknél sincs teljes, hőn áhított konszenzus a gender-neutrality terén. Mind reakciós, mind a semlegesség terén még szocializálatlan elemek bezavarnak a képbe. Az sem valószínű, hogy a svéd társadalomban valaha is kisebbségbe kerülnének a kétszülős hetero családok. Viszont Jan Guillou, az egyik legismertebb svéd szerző egy, a Vice magazinnak adott interjúban a nyelv rombolásával vádolja a semlegességpártiakat. A semlegesítést több pszichológus is kritizálja, akik szerint ez veszélyezteti a gyermekek egészséges fejlődését. Elise Claeson például felhívta a figyelmet a Dagens Nyheter című svéd napilapban: összezavarja a gyerekeket, ha el akarják velük hitetni, hogy létezik »köztes nem«.