A III. Magyar Köztársaság tíz legsötétebb pillanata

„Igen nagy fába vágtuk a fejszénket, amikor a rendszerváltás utáni Magyarország tíz legocsmányabb eseményét próbáltuk rangsorolni, hiszen a Harmadik Köztársaság teljes története nem más, mint ocsmány pillanatok feszes sorozata. Gyalázatos volt a kikiáltása, annak körülményei éppúgy, mint két évtizedes vegetálása, és ahhoz méltó minapi kimúlása. Egy húsz év alatt felhalmozódott szarkupacból nagyon nehéz kiválasztani a tíz legundorítóbb kuladarabot, már csak azért is, mert azok – természetüknek megfelelően – egymáshoz tapadva képeznek szerves egységet. Minden disznóság összefügg minden disznósággal, minden gazemberség oka vagy következménye egy másik gazemberségnek. (...)

3. helyezés: 1994 - az MSZP-SZDSZ koalíció

Minden rossz forrása, a III. Köztársaság ősbűne. A radikális liberális párt, amely a rendszerváltás idején az antikommunizmus legfőbb zászlóhordozója volt, 1994-ben hirtelen koalícióra lépett az ősellenséggel. Miért? Mert beszartak Csurka István dolgozatától és belemenekültek az MSZP-vel a Demokratikus Chartába a "barna eső" és Király B. Izabella három skinhead unokaöccse elől, másszóval a holokausztsérültségük győzött minden antibolsevizmusuk fölött. Emellett logikus magyarázat, hogy hasonló gazdasági elképzeléseik voltak, mint a szocialisták(!)nak, azaz mindketten neoliberális vadkapitalisták voltak a protekcionista erős államot óhajtó jobboldallal szemben.
image3.jpg

Közvéleménykutatók felmérése szerint a rendszerváltó SZDSZ szavazóinak száma kb. harmadára esett vissza a koalíció hatására, az elpártolt szavazók jelentős része nagyon hamar a MIÉP-nél keresett vigasztalást öblös hangú komcsi-kurvaanyázás formájában.

2. helyezés: 2006 – az őszödi beszéd

Gyurcsány Ferenc 2006 május 26-án, egy hónappal a választási győzelem után az MSZP frakció zárt balatonőszödi ülésén, záróbeszédében, amelyben a bevezetendő reformok mellett érvelt mondta el mára legendává nemesült sorait, miszerint: „Elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. (…) Jöttek páran, akik nem szarakodtak azon, hogy a megyei önkormányzatban lesz-e majd helyük, vagy nem, hanem megértették, hogy másról szól ez a kurva ország.” A fél évvel később, rejtélyes körülmények közt kiszivárgott beszédből kiderült, hogy Gyurcsány és fél tucat haverja a választások előtt nem csak az EU, a Parlament és az ország népe elől titkolták el a költségvetési hiány és az államadósság mértékét, hanem saját frakciójuk elől is. Az MSZP önérzetesnek nem mondható képviselői mindezt kedélyesen hallgatták jókat röhögcsélve Gyurcsány poénjain, majd megtapsolva a szónokot.
image2.jpg

A balliberális értelmiség az őszödi beszédet aztán igazságbeszédként, a politika megújulásának igéreteként próbálta az arra kapható párezer nyugdíjasnak eladni. Nem zavarta őket, hogy Gyurcsány csakis a választás megnyerése után és akkor is csupán saját frakciója előtt lett töredelmesen őszinte. Mindenesetre az öszödi beszéd zavargásokba torkolló tüntetésekhez, és a hazai szélsőjobb addig sosem tapasztalt megerősödéséhez vezetett, de ennek köszönhető a Fidesz 2010-es kétharmados győzelme is.

1. helyezés: 2006 – a rendőrattak

Mint ismeretes, 2006 október 23-án, a REBISZ emberei azonosító jelzés nélkül levadásztak mindenkit, aki arra járt. Agyba-főbe verték, gumilövedékkel kilőtték a szemét, könnygázzal fojtogatták. A rendőrök még a környékbeli szórakozóhelyekre is bementek áldozatok után kutatni. Mindezt azután, hogy a kormány közcélú hirdetések garmadájában hívta ki az utcára, közös ünneplésre az ország polgárait. Mintha azért hívnék valakit vendégségbe, hogy fejbebasszam a borosüveggel a vacsorán. Arról nem is szólva, milyen irritáló, ha a saját adónkból vernek meg minket. Az már csak hab volt a tortán, hogy a később a főpolgármestertől Pro Urbe díjat átvevő Gergényi rendőrkapitány nem ismerte fel a jelzés nélküli támadók által használt és a monitoron premier plánban látszó "vipera" nevű tiltott fegyvert.
image1.jpg

Miért ez az esemény nyerte el listánk első helyét? Mert a III. Köztársaság szégyenteljes húsz évének ez volt méltó betetőzése, és egyben vége is.

Mindehhez még annyit tehetünk hozzá, hogy jelképes, ahogyan Orbán Viktor egy tollvonással eltörölte a »köztársaság« megnevezést, és Magyarországra változtatta az ország hivatalos nevét. Jelenleg már nem beszélhetünk a III. Köztársaságról, inkább az azt követő természetes bonapartizmusról. Schmitt doktorija tulajdonképp a szimbolikus befejezés, a tényleges már 2006 őszén lezajlott.”