Levél a Főpásztorhoz

"Ahogyan annak idején Szent Pál kiterjesztette Jézus tanításait a pogányokra, úgy kellene most Főtisztelendő Bíboros úrnak is kiterjesztenie a védelmét: immár nem csupán a zsidók szorulnak védelemre Magyarországon, hanem az egész nép! (...)

Az egyház a történelem során számos alkalommal állt arra érdemtelenek mellé, azért, hogy »kincseket gyűjthessen a földön« – és ennek mindig az egyházba vetett hit megrendülése lett a következménye. Főtisztelendő Bíboros úr helyében én bizony nem kockáztatnék meg egy újabb ilyen kört!

Krisztus arra tanított, hogy álljunk mindenkor a kicsik, a kiszolgáltatottak, a még tudatlanok, a gyengék, a védtelenek mellé és messziről kerüljük el a földi hatalmasságokkal való kokettálást. Ha Főtisztelendő Bíboros úr hisz Krisztusban, akkor nem hihet Orbánban és nem hihet az orbánizált Magyarország ideájában sem. Higgye el: nem ér annyit a hit remélt terjesztése, amennyit ezért a hitből fel kell áldozni, meg kell tagadni! Mert mit ér terjeszteni egy olyan hitet, amelyet épp a terjesztői árulnak el, nap mint nap? Mennyit ér az, ha ugyan mondom, hogy Uram, Uram, de nem cselekszem – pedig megtehetném? Mennyire lehet az emberek életében zsinórmérték egy ilyen elárult, kiüresített hit? Talán azt kívánja az egyház és Főtisztelendő Bíboros úr, hogy az emberek azt tanulják el a katolikus egyháztól, hogy miképpen kell önérdekből kollaborálni a hatalommal? Mit mondana minderről Főtisztelendő Bíboros úr Jézusnak, ha az egyszer csak Ön elé toppanna?

Főtisztelendő Bíboros úr, azt hiszem, Ön sokkal többet nyerhet Krisztus igazi egyházának azzal, ha (mint az Élet Menetén) kiáll és nyilvánosan szót emel az orbánizmus ellen, minden magyar ember érdekében. Kérem Önt, ne kövesse a magyar katolikus egyház sajnálatos hagyományát abban, hogy odaáll egy tekintélyuralmi, a kiváltságosoknak mindent, a »körön kívülieknek« viszont oly keveset adni képes rendszer mellé. Bizonyára Ön is tudja azt, hogy az egyház ott erős, ahol a nép mellett áll, dolgozik, ahol része tud lenni az emberek mindennapi életének. Az egyházat nem azért alapította Jézus, hogy rá két évezredre egy bizonyos Simicska úr jó sokat kaszálhasson majd és nem is azért, hogy majd Magyarországon néhány önkormányzat vitatható módon juttasson sulikat egyházi kézbe. Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy bárki is efféle sekélyes célokért vállalt volna egy keresztre feszítést…

Jézus véleménye, nézetei, tanításai a méltó emberi életről nem akkor fog terjedni, ha azt a hatalom »erősen ajánlja«, hanem akkor, ha az emberek hitelesnek látják azokat, akik e tanításokat elviszik közéjük – gondolja meg Főtisztelendő Bíboros úr, hogy ma vajon hányan találják hitelesnek Jézus magyar egyházát? És ha úgy találja, hogy bizony: nem elegen, akkor javaslom, válassza a hitelessé válás evangéliumi útját!”