A hitelességről

Írtam már régebben is, többször, a TGM-jelenségről. Említettem: én továbbra sem értem, mit keres TGM a képernyőn (meg a HVG-ben), amikor legfeljebb a Neoanarchista Front Központ televíziójában lenne helye. Most a Schmitt-ügy kapcsán kesereg az LMP-népszavazás esetleges bukásán. Ennek a bukásnak egyébként én nagyon is örülnék, de most nem  erről szeretnék írni. Most csak egy  odavetett megjegyzésről.

TGM így borong: „Az LMP is halott, mert a parlamentarizmus halott, de neki még van aprócska esélye, mert a plebiszcitárius politikának van esélye - már ha változást akarunk.”

A parlamentarizmus halott TGM szerint, és már esélye sincs. Az LMP-nek van, de csak plebiszcitárius és nem parlamenti alapon. A parlamentarizmus ilyen eltemetése, teljes eltemetése természetesen nem ritka a TGM-hez hasonló gondolkodású radikálbalos körökben. Ha a parlamentarizmus teljesen halott, akkor nyilván el kell tenni az útból. Dokumentáltam, hogy TGM néhány éve írta le ezt a mondatot: „A politikai üzem átalakulása semmivé tette a nemrég kiharcolt általános, egyenlő és titkos választójog értelmét”.

Baloldali minimum címmel jelent meg hat éve egy másik írása. Ebben kijelentette: „A helyes és elvszerű álláspont bizonyára az volna, hogy polgári és/vagy 'munkásáruló' pártokra soha ne szavazzunk, hagyjunk föl a káros illúziókat terjesztő burzsoá parlamentarizmus támogatásával.”

Most meg: a parlamentarizmus halott. Régebben: semmi értelme a szabad parlamenti választásnak, mert az burzsoá és káros illúziókat terjeszt. Innen csak egy logikus lépés a proletárdiktatúra vagy a tanácsköztársaság valamelyik újbalos formája. Mivel a szabad választás és a parlamentarizmus a demokratikus rendszer szíve, ezért aki ezt teljesen értelmetlennek tartja, az szíven akarja szúrni ezt a rendszert. Természetesen a rendszer meggyilkolása után következne az egyik neobalos fantazmagória kipróbálása - rajtunk. Csurka alapvetően ugyanezt gondolta, csak ő a szíven szúrás után nyilas-nacionalista őrületeket próbált volna ki - szintén rajtunk. (A Jobbik jobbról hasonló tervekben utazik, bár jelenleg eszközként használják a parlamenti rendszert.)

Az erkölcsi kérdésekre érzékeny HVG Online részéről szerintem nem érthető, miért futtatja a parlamentáris demokráciát szívesen megdöntő szélsőbalos filozófust. Őszinte legyek, ha Schmitt Pál doktori címével kapcsolatban jogos kifogásait hangoztatta a lap és sikeresen segítette a (volt) államelnök távozását, akkor teljesen jogos kívánalom, hogy végre ne szerepeljen többet véleményformálóként TGM a szabadságot és demokráciát támogató felületeken. A hitelesség a tét. TGM pozíciója ugyan nem hasonlítható Schmittéhez, de az ügy morális jelentősége nem kisebb, azért nem , mert a dolog arról szól, hogy nemet mondunk-e az egyértelműen szélsőséges baloldalra.