Riport az Elnökkel

„Riporter: Kedves Elnök úr! Ne haragudjon, hogy rögtön egy kemény kérdéssel kezdem. Fantasztikus, hogy Ön mennyire népszerű! Minek tulajdonítja ezt?

S.P.: Nem voltam itthon az utóbbi napokban.

Riporter: Most viszont haza tetszett érkezni, mindannyiunk legnagyobb örömére. A repülőtéren tömegek gyűltek össze az üdvözlésére, találkozott velük?

S.P.: Sajnos nem, sietnünk kellett, tudja az államügyek.

Riporter: A Sándor Palota előtt is sokan várták, hogy egy pillantást vethessenek Önre, volt aki sátrat is vert. Velük sem beszélt?

S.P.: Sajnos nem, sietnünk kellett, tudja, az államügyek.

Riporter: Elnézését kell kérnem, de muszáj megkérdeznem, hiszen a munkatársaival a délelőtti, több órás egyeztetésen ebben maradtunk: mit szól a doktori címe körüli történésekhez?

S.P.: Hallottam ezekről. A viták miatt kénytelen voltam elolvasni a dolgozatot. Életemben először. Nagyon színvonalas munkának látom, ez a Georgiev alapos munkát végzett, indokolt a summa cum laude minősítés. Igaz, nem filozófiatörténetről szól, mint azt korábban gondoltam és nyilatkoztam is, de így is megteszi.

Riporter: Na igen, de ez mégiscsak az Ön dolgozata.

S.P.: Természetesen! Hiszen több helyen oldalakat hagytunk ki az eredeti szövegből. Az, hogy mit hagytunk ki, az én szellemi termékem.

Riporter: Akkor ha jól értem, a doktori dolgozat lényege az, ami nincs benne a szövegben. Ez fantasztikus, ilyesmi még senkinek sem jutott eszébe. Ne haragudjon, hogy a szemébe mondom, de Ön zseniális.

S.P.: Kicsit neheztelek, hogy csak most vette észre, pedig már öt perce beszélgetünk. 

Riporter: Elnézését kérem, majd bevágjuk a riport elejére, úgy is abban maradtunk a munkatársaival, hogy ma délután felveszünk néhány órát és este bemutatjuk azt az öt percet, ami ebből értékelhető.

S.P.: Helyes, fontos, hogy pontosan tájékoztassuk az embereket. Hiszen én vagyok az emberek embere. Visszatérve a dolgozatra: valóban, eddig még senki nem kapott doktori címet azért, ami nincs benne a dolgozatában. Nem tehetek arról, hogy ez nekem jutott először az eszembe. Sőt, ez már a továbbfejlesztett változat. Ugyanis nem is végeztem kutatásokat ezen a területen. Hiszen, ha valaki évekig kutat, úgy könnyű, úgy a bolond is tud doktori címet szerezni. De úgy, hogy semmit sem csinált az adott területen és mégis képes értékes részeket kihagyni valamiből, nos ehhez kell a becsület, a jellem, a kitartás. Ne feledje, olimpiai bajnok voltam. Ami azt illeti, még rohanó korunkhoz is tudtam alkalmazkodni: beadtam a kérelmet, egy hónap múlva pedig már doktor voltam.

Riporter: Elképesztő! Hihetetlen! Bocsánat, hogy ismét akadékoskodom, de miért csak kisdoktori címet kapott az Elnök úr?

S.P.: Mert akkor még a phd nem létezett. Ha lett volna, azt kérek magamnak. Biztos vagyok abban, hogy azt is megkaptam volna, hiszen jól ismertem a bíráló bizottságtagjait, mindannyian a MOB alkalmazásában álltak abban az időben.

Riporter: Hogyan tovább, Elnök úr? 

S.P.: Azt tervezem, hogy megszerzem a phd fokozatot, így hetven évesen. Úgy látom, lesz rá időm, nem nagyon mozdulhatok ki majd a Sándor Palotából a következő hónapokban. 

Riporter: Már alig várjuk! Megtudhatnak a nézők valamit az új dolgozatról? Esetleg ismét valami fordítás? Hiszen Elnök úr a kitűnő nyelvi képességeit egész életében jól tudta hasznosítani!

S.P.: Nyelvi képességek, hát, mit tagadjam, tényleg nem rosszak... Örülök, hogy észrevette. Nos, az is fordítás lesz biztosan, még nem tudom a témát, de a munkatársaim már keresik. Szeretek teamben dolgozni, ne felejtse, az olimpiai bajnoki címet is teamben szereztem, ott is dolgozott a csapat többi tagja. Biztos, hogy valami nagyon vastag, több száz, esetleg ezer oldalas munkáról lesz szó, hiszen a phd azért már komoly dolog. Egyrészt szeretnék még több részt kihagyni az utókor számára, másrészt, a miniszterelnök is biztatott, hogy tartsak ki, mert még akár a Kossuth-díj is összejöhet. A napóleoni háborúkkal szeretnék foglalkozni. Az ideiglenes cím: Béke és háború.

Riporter: Köszönöm az interjút. Kedves nézőink, önök az MTV1 tényfeltáró riportját láthatták. Ne menjenek sehova, az Elnök úr is marad.”