„Miért hagytad ott a Híradót egyik napról a másikra?
Nem egyik napról a másikra – már régen érlelődött bennem a döntés. Egyszerűen nem éreztem jól magam a műsorban. Sem mint ember, sem mint újságíró. Lelkiismereti döntést hoztam. Ennyi.
Az MTV akkor kiadott egy közleményt, amely szerint a döntésed hátterében a családod állt.
Ez igaz. Tényleg rengeteg időt töltöttem a szerkesztőségben. Lola még csak ötéves volt, és alig látott engem. Reggel eljöttem, és sokszor csak este kilenc után értem haza. Ez tarthatatlan volt. Mérlegre kellett tennem azt, hogy amit én a munkahelyemtől szakmailag kapok, ér-e annyit, hogy feladjam az általam megálmodott családi életet. Én akkoriban úgy mentem haza esténként, hogy rosszul éreztem magam, mert olyan helyen dolgoztam és olyasmiket kellett csinálnom, amit nem akartam. És erre mondtam nemet.
Te voltál az egyetlen hírműsorvezető a köztévénél, aki az utóbbi időkben önként állt fel, és jött le a képernyőről. Elmondod, hogy pontosan miért?
Maradjunk annyiban, hogy sem emberileg, sem szakmailag nem éreztem, hogy maradnom kellene. (...)
És úgy döntöttél, hogy mégis maradsz a köztévénél.
Azzal a feltétellel, hogy kiszállok a közéleti-politikai műsorokból. És az is fontos volt persze, hogy a műsor ötlete nagyon tetszett, és olyanokkal dolgozhatok benne, akiket emberileg és szakmailag is jónak tartok.”