Ünnepi vacsorára hívja barátait az Isten!

„Isten arcának rengeteg szép vonása ragyog fel e csodálatos hét során. Hihetetlen sok irányba elindulhat az elmélkedő, Isten arcát tanuló szándékkal fürkésző ember gondolata. Nekem, mint árva gyerekekről gondoskodó nevelőapának, az idén Jézus Krisztus szép vonásai közül a gondoskodó, ünnepi vacsorát szervező családfő képe tetszett meg leginkább. (...)

Ülök a nagycsütörtöki csendben, az oltár megfosztva, és csodálom Jézus Krisztust, benne látom azt az arcot, melyre  én is szívem minden vágyával szeretnék hasonlítani. Ó, mennyire megváltozna a világ, ha mindannyiunk arcán felragyogna az övéiről gondoskodó, másokkal szeretettel törődő, szép isteni tulajdonság!

Milyen sok mindennel foglalkozunk, nézzük a médiát, törődünk politikával, gazdasági kérdésekkel, és sokszor a családunk, a közvetlen közelünkben élő ember gondjait, elementáris igényeit sem vesszük észre, nem tudjuk felfogni, érzékelni. Hány hozzánk sodródott gyerek várja, hogy legalább ilyenkor az ünnepek alatt telefonon rácsengessen az édesanyja, édesapja, nagyszülei?! Hány szenvedő beteg néz könnyes szemmel a fehérebb kenyérért őt elhagyó orvosok után? És hány egyszerű ember marad ünnepi asztal nélkül, a kapzsi vágytól vezetett bankárok mérhetetlen önzősége miatt?

Urunk Istenünk, segíts felelősen az asztalfőre ülni, vállalni családunk, népünk iránti kötelezettségeinket! Segíts, hogy a nehéz, akár kilátástalan helyzetben is családunk, testvéreink iránti szeretetből vállaljuk feladatainkat, tudjunk nekik ünnepi asztalt teríteni, utolsó leheletünkkel őket a szeretetre, jóságra, becsületes életre biztatni! Ragyogjon fel Istenünk, Jézus Krisztus gondoskodó, szerető, szép vonása mindannyiunk arcán, hogy istengyermeki méltóságunkban, Téged dicsérve, boldogan élhessünk már itt ezen a földön!

Ezekkel a gondolatokkal kívánok kegyelemteljes húsvéti ünnepeket!”