Ha jót akar magának, legyen digitális állampolgár!
Lényegesen gyorsabbá és hatékonyabbá válik az ügyintézés. Emellett nem kell többet papírokat sem szkennelni, iratokat e-mailen vagy messengeren küldözgetni.
Nem azok a félelmek látszanak igazolódni, amelyek a csökkenő látogatószám miatt eső reklámbevételektől tartottak, hanem azok a várakozások, amelyek fajlagosan növekvő bevételekkel számoltak.
„Az összeg tehát elvileg behozhatta akár a rendszer fejlesztésének költségét, de lehet, hogy csak a felére volt elég: az mindenesetre biztos, hogy ez a pluszpénz még mindig kevesebb, mint a NYT tavalyi 40 millió dolláros bevételcsökkenése.
A rengeteg, tényleges profitra vonatkozó kérdőjel mellett viszont van néhány biztató jel, elsősorban a hirdetők és az olvasók reakcióját, viselkedését illetően. Ahogy azt Felix Salmon a Columbia Journalism Review-ban Ken Doctorra hivatkozva kifejti, egyrészt a fizetős fallal nem csökkentek a digitális hirdetési bevételek, tehát végül nem azok a félelmek látszanak igazolódni, amelyek a csökkenő látogatószám miatt eső reklámbevételektől tartottak, hanem inkább azok a várakozások teljesülni, amelyek az értékesebb olvasók miatt fajlagosan növekvő bevételekkel számoltak.
Másrészt pedig a NYT a lyukacsos, közösségi médiára nyitott falnak köszönhetően továbbra is elér jelentős átutazó tömegeket is (így nem olyan zárt mint például a keresőkből is kitiltott brit Times), így azokat is tudja továbbra is értékesíteni a hirdetők felé. Ahogy Salmon mindkét esetben hangsúlyozza, ilyen kevés adatból kiindulva természetesen nem lehet tudni, hogy mely fejlemények köszönhetőek a fizetős falnak, és melyek következtek volna be egyébként is az idő múlásával, de a megfigyelhető tendenciák legalábbis azt jelzik, hogy a fizetős fallal együtt is van mód a hirdetési bevételek és a látogatók megtartására.”