„Az aknamezős hasonlat egy 2009-es tanácskozáson hangzott először el: „A győzelem felé haladunk, aknamezőkön át. Ám az igazi aknamezők a győzelem után következnek!” – kezdte mondandóját akkor Hans Kaiser úr, Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi vezetője. »Szeretném, szeretnénk, ha Orbán Viktor lenne a miniszterelnök, de micsoda aknamezőkön kell majd átkelnie?!« Az akadémikus közgazdász Kádár Béla professzor ezt a metaforát így aknázta ki: »Jövőre - mondta a 2009. november 17-i tanácskozáson - a sorsfordító választásnak nem a kimenetele lesz az izgalmas, hanem a bemenetele. Háromféle telepített aknára hívta fel a figyelmet. Az egyik a világgazdasági válság-típusú robbanó szerkezet. A másik az előző kormány(ok) telepítette aknák. A harmadik fajta a »vágy villamosa« típusúak.
Az éleslövészet Csengey Dénes leleménye. Az első demokratikus választások előtti hetekben reagálta így le az SZDSZ antiszemitázó, fasisztázó honi, és a külföldi kapcsolatisággal (connectivity) indított MDF-ellenes támadásokat. Dénes, az író, költő, publicista az MDF első tíz alapító tagjaként igen hamar pergőtűzbe került. 1991-ben, alig 38 évesen érte a halál. Mint céltábla, mindent a szívére vett. A szíve mondta fel a szolgálatot ebben az éleslövészetben, amelynek során többször szorult két tűz közé. Kintről és bentről, pártján belülről is támadták.
Metaforája túlélte. Kell-e ékesebb bizonyíték az elmúlt év európai uniós éleslövészeténél, amelyet olykor még óceánon túli lövedékek (missiles) is gazdagítottak?!”