„Akármilyen tekintélyes summát is érint, őszintén szólva nehéz komolyan venni az unió ellenünk folytatott túlzottdeficit-eljárását, amely egy 0,25 százalékpontos, jövőbeli deficittúllépés feltevésére épül. A biztosok (beleértve Andor László magyar biztost is) ugyanis azt vélelmezik, hogy 2013-ban, ha törik, ha szakad – akár egy ezrelékkel is –, de többet költünk majd a kelleténél, ezért már most, jó előre sújtanának minket mindenféle szankciókkal. Megelőző csapásként, minden notórius túlköltekező számára elrettentő példaként.
Lefegyverző, hogy a jelenlegi pénzügyi és gazdasági bizonytalanságban miként lehet ilyen pontossággal jósolni, egyetlen bökkenő, hogy a magyar költségvetés még az uniós átlagnál is kisebb hiányt mutat, sőt, tavaly már a bűvös háromszázalékos küszöb alá is bekúszott. Az ellenünk folyó eljárás pikantériája, hogy a jogi alapját az a pénzügyi fegyelemről szóló csomag adja, amelyet épp a magyar elnökség erőltetett át tavaly a brüsszeli apparátuson.
Hogy a retorzió tehát mégse tűnjön annyira méltánytalannak, tisztességtelennek és aránytalannak, mint amilyen valójában, fügefalevélként megkaptuk, hogy az utóbbi kilenc év összes pénzügyi kihágásáért együttesen, halmazati büntetésként vonnák meg a jogosan járó felzárkózási támogatásaink egy részét. Mert az unióban jogfolytonosság van és egyenlő bánásmód, nem pedig kettős mérce. És a biztosok (beleértve Andor László magyar biztost is) következetesen döntenek, részrehajlás nélkül.”