„Ma olyan atomreaktorok üzemelnek döntően a világban, amelyekről eddig elképzelhetetlennek tartották, hogy a fukusimaihoz hasonló esemény bekövetkezhet náluk. Mégis megtörtént. Ezek, hasonlóan a fukusimaiakhoz, döntően a hatvanas-hetvenes évek biztonsági koncepciójára épültek, amelynek érvényességét a tavalyi katasztrófa megkérdőjelezi. Ráadásul nemcsak biztonsági koncepciójuk tekintetében avulhattak el mára, hanem fizikailag is öregednek. És valószínűsíthető, hogy gond lehet az atomerőműveket körülvevő humán infrastruktúrával is, azaz az ilyen létesítményeket tervező, gyártó, üzemeltető és felügyelő teljes intézményrendszerrel is. (...)
A fukusimai baleset okait teljeskörűen fel kellene tárni, mert az atomerőművek biztonságának alapjait csak azok alapján lehet felülvizsgálni. Csak ez után lehet eldönteni, hogy mi legyen a kiöregedőfélben lévő atomerőművekkel, különben attól kell tartanunk, hogy legkésőbb 2030-ig valahol újabb rendkívüli esemény lesz.”