A Mandineren megjelent egy poszt, melyben a baloldaliságot és a liberálisságot kritizálják.
„A Mandineren megjelent egy poszt, melyben a baloldaliságot és a liberálisságot kritizálják nagyrészt technikai, kommunikációs, kisebb részt filozófiai alapon. A cikkel - a stilisztikailag jóindulatnak álcázott rosszindulat, azaz kiröhögés mellett - vannak tartalmi gondjaim is, ezeket foglalom össze.
Kezdjük a cikk sorrendjében a filozófiaival.
Az emberre mint ab ovo rosszra gondolni logikailag inkoherens. Nemcsak azért, mert olyan abszurdumokra juthatunk, hogy ha az ember tényleg »tetű«, akkor Hitler, Sztálin és kollégáik a legnagyobb jótétemények voltak ezen a világon, mert a legtöbbet irtották ki ezekből a tetvekből.
Hanem mert értelmetlenné teszi a mindennapi létezésünket, küzdelmeinket, céljainkat.
Ha az ember eredendően rossz, akkor nem közösségben élünk, hanem maffiában, ami csak és kizárólag a többi maffiától erővel elvett erőforrásokon élősködik. És amit minden tagja elárul, ha pillanatnyilag megéri neki. Akkor nincsenek céljaink, amik tovább mutatnának a mindennapi túlélésnél. Akkor nincs bizalom, csak élethalálharc. (Azok az értékek sincsenek, amiket egyébként a konzervatívak nagyra tartanak, mint pl. hagyomány. Az ugyanis feltételezi a közösséget.)
Egy példa: a konzervatívok kedvenc példája, amivel meg szokták világítani a konzervativizmus lényegét, a végtelen tengeren úszó hajó. Nincs »végcél«, ami felé »haladni« lehetne a történelem hajóján, az egyetlen napi cél az, hogy ne boruljunk fel. Eltekintve attól, hogy a rossz emberek simán belelökhetik útitársaikat (én börtöntársnak mondanám) a tengerbe pusztán azért, hogy a rumadagjukat megszerezzék, ez a vízió egy totálisan értelmetlen létezést tételez. Egy hajó, ami nem megy sehova, nem hajó. A hajóságot ugyanis a valahova haladás teszi. Egy nem haladó hajót nem lehet megkülönböztetni egy nemlétező hajótól. Szóval ha kiderülne, hogy az a hajó, amin utazom, egy efféle konzervatív hajó, valószínűleg önként ugranék a tengerbe. Nem érnék így sem később célba.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
Az Európai Parlament előtti téren csaptak össze a tiltakozó gazdák és a rendőrök csütörtökön délelőtt Brüsszelben. Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások. A Mandiner helyszínen lévő újságíróit is lefújták könnygázzal a rendőrök.
Az NGO-k továbbra is aggályosnak tartják a javaslatot – írja a Les Echos.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
