A magyar szövegírók még mindig nem tudnak párbeszédeket írni, a színészek se tudják, hogyan kell játszani, így ez a produkció sem tud az átlagon felülemelkedni.
„Vasárnap indult el két epizóddal, de hétfőtől minden hétköznap láthatjuk az m1-en a Marslakók című sorozatot. Másfél adás megnézése után, vegyesek az érzéseim. Végülis annyira nem volt szörnyű, mint mondjuk az RTL-en három epizódot megért Casino, de ha az alkotóknak az volt a szándéka, hogy valami mást és feltehetően érdekesebbet tegyenek a nézők elé naponta, mint a két kereskedelmi tévé saját szappanoperája, akkor a dolgot elbukták.
A magyar szövegírók még mindig nem tudnak párbeszédeket írni, a színészek se tudják, hogyan kell játszani, vagy csak a rendezők nem tudják őket megfelelően instruálni, így ez a produkció sem tud az átlagon felülemelkedni, de hát akkor meg minek elégetni (lapértesülések szerint) milliárdokat, ha csak átlagosat hoz egy produkció.
Végérvényes ítéletet alkotni az első adások után persze méltánytalanság volna, de az már most látszik, hogy merrefele megy a cselekmény, milyen lehetőségek vannak a kiindulásban. Csakhát. Amit látunk az mégis émelyítő – hogy ne mondjam, gyomorforgató. Azon a csatornán nézzük ezt a műsort majd három évadon keresztül – már aki nézi majd, ahol a hírműsorokat a politikai hatalomnak megfelelni vágyó, kiszolgáltatott helyzetben lévő (tisztelet a kivételnek) szervilis emberek készítik, ahol már szinte fel sem tűnik, ha egy közjogi méltóságot kimaszkolnak a tudósításból vagy egy másikban lehazudják a főváros legnagyobb sugárútján az alaptörvény ellen tüntető tömeget.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Példátlan döntés lenne a háborúk történetében, ha az Európában befagyasztott orosz vagyont az európai intézmények hitelességét is kétségbe vonva elkoboznák, egy gyors béke megkötésére pedig a háborúzó felek helyzete miatt is kevés az esély – vélekedtek elemzők kedden a köztelevízió 48 perc című műsorában.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A fitneszguru nem ért egyet a Tisza által tervezett SZJA-emeléssel.
Recesszió, versenyképességi válság, politikai nyomás: a német kormány drasztikus lépésre szánta el magát.
Az ügyészség szerint azonban nem hibáztak.
