„A crowdsourcing legtöbbet idézett üzleti sikerként elkönyvelhető példáját az amerikai istockphoto nevű képadatbank (azóta a gettyimages.com tulajdona) szolgáltatja, amely a regisztrált felhasználók által készített képek felhasználói jogait értékesíti az illusztrációkat kereső érdeklődők számára, a hagyományos, professzionális képadatbankok árainak töredékéért. A crowdsourcing üzleti modell legszembetűnőbb formája tehát, amikor egy vállalkozás közvetítőként lép fel (természetesen a kötelező közvetítői díj ellenében) a valamilyen üzleti potenciállal rendelkező "tömeg" és az érdeklődő vásárlók között. Az üzleti potenciál lehet, mint a példa is mutatja, egy specializált tevékenység eredménye (fényképezés), de lehet valamilyen általános tudás is, sőt, az emberek (nagy tömegben való) puszta jelenléte is. Ez utóbbi esetben természetesen az üzleti potenciál a platformon eltöltött idő lesz, az érdeklődő pedig a reklámozó. Ebből a szempontból szinte az összes közösségimédia-platformot (pl. Facebook, Youtube) is ide sorolhatjuk. A közösségi ötletbörze így kiemeli a tömeges részvételi aspektust, vagyis hogy a »tömeg« mint résztvevő piaci szereplő jelenik meg.
Az üzleti modellben való részvétel, ahogy már a közösségi média példáján keresztül is látszik, a felhasználó számára korántsem egyértelmű. Amikor valaki a Facebookon tölti idejét és oszt meg képeket, híreket, érdekességeket, nem feltétlenül gondol arra, hogy jelenlétével, tevékenységével maga működtet egy szofisztikált hirdetési platformot, de abba sem, hogy a megnyomott "like" gomb egy híroldalon, vagy blogon is értelmezhető úgy, mint az adott felület által kiszervezett hirdetési tevékenység. Ugyanígy, a film- és egyéb, a közösség érdeklődési körei köré szerveződött professzionális oldalak (pl. imdb) számára is fontos versenytényező, hogy minél több látogató, felhasználó véleményezze az oldalak tartalmát (pontozza a filmeket, írjon róluk szöveges értékelést, stb.).”