„A szilícium-völgyi társaságok ugyanis – akár egy jól szervezett nemzeti hírszerzési szolgálat – szépen eltárolják a felhasználok minden böngészési szokását, az így kapott adatokat felhasználva pedig célzott reklámokkal bombázzák őket. No, az amerikai törvényhozás ezt a sokat vitatott gyakorlatot próbálná meg (elvben) kiiktatni, mondván ez a fajta, hosszú évek óta kritizált adatvédelmi politika igencsak aggályos, már-már veszélyes. Csak halkan, ennek margóján jegyezném meg, a minap épp a Google húzott nagyot ebben a témában. »Kedves felhasználók, mint figyelmeztettek a keresőóriás új adatvédelmi szabályainak életbe lépését követően a globális amerikai tévécsatornák, a jövőben nem árt minden előzményt azonnal, véglegesen eltávolítani a gépről, így talán megóvhatjuk magunkat a nem várt plüssmackós reklámoktól és a szomszédban lakó hekker kíváncsiskodásától«.
Facebookék azonban kézzel-lábbal kapálóznak ellene, hiszen bevételeik jelentős hányada – Zuckerbergéknél 85, a Google-nél 96 százalék – ebből a forrásból származik. Ennek érdekében pedig nem restek komoly pénzekkel lobbizni a washingtoni honatyáknál. Statisztikák szerint 1998 és 2011 között az internetes álomgyár – mintegy finom nyomásgyakorlás gyanánt – 1,2 milliárd dollárt költött el ilyen irányú tevékenységre. A tavalyi évet figyelembe véve a YouTube videómegosztót és számos ígéretes internetes platformot mohón felvásárló Google 9,68 millió, a többek között a Windows felett atyáskodó Microsoft 7,34 millió, a közösségi portálok »atyaúristenének« számító Facebook 1,35 millió dollárt áldozott e nemes ügy érdekében. Ennyi pénz vándorolt szorgos amerikai politikusok zsebébe.”