Karinthy Frigyes négy nappal a halála előtt adott, soha meg nem jelent interjúja bukkant fel 86 év elteltével
A 22 éves, kezdő újságíró cikke az író halála miatt nem került nyomtatásba.
A családok megsegítését tűztük ki célul, és nem foglalkoztunk külön a homoszexualitás kérdésével. Interjú.
„Miért váltottak ki ilyen nagy felháborodást, visszhangot a küldetésnyilatkozatban megfogalmazottak?
Balásházy Imre: Egyrészt, mert szándékosan olyan mondatokat, vagy mondatrészeket vettek ki belőle, amelyeket a mai többség nem él meg. Másrészt, mert óriási a baj ezen a területen az országban. Az egész folyamatból lehet egy olyan konklúziót is levonni, hogy még nagyobb a baj, mint eddig gondoltuk. Harmadrészt, mert mi a családok megsegítését tűztük ki célul és nem foglalkoztunk külön a homoszexualitás kérdésével, az LMBT pedig ezt kirekesztő álláspontnak értékelte. Ha leírjuk a magyar jogban megszokott házasság-definíciót ami egy nő és egy férfi szeretetszövetsége, akkor máris kirekesztők vagyunk. Ha pedig kirekesztők vagyunk, akkor szerintük mindenbe meg kell próbálniuk belekötni, ez persze érthető is, de szerintünk nem vagyunk kirekesztők. Negyedrészt a félreértés teljes, mert ami alapján ez az egész támadássorozat elindult, az a TCSE, nem az MCST honlapján szereplő, belső használatra készült szöveg volt nyers megfogalmazásokkal, és néhol túl erős kifejezésekkel. Ezen sebtében saját használatra összehalászott két anyagot az MCST végül nem is használta fel, de sajnos ottfelejtődött a TCSE honlapján. Ezt találták meg és került úgy a köztudatba, mint az MCST közgyűlésén elfogadott dokumentumai.
Nem lehet úgy megfogalmazni értékeket, hogy az mindenki (elsősorban a gyermekeiket nevelő szülők) számára érték legyen, hiszen sokan mást tartanak értéknek társadalmi / szociális háttértől, neveltetéstől függően. Hogyan lehet így eredményt elérni?
B.I.: Nagyon óvatosan, de sok energiát és pénzt ráköltve el lehet érni eredményt. Ha elkezdem magyarázni annak, aki rossz élettársi kapcsolatban él, hogy mikor lesz az élettársi kapcsolat még szebb, akkor annak van értelme. Aztán, amikor ezt megértette és már figyel rám, akkor el lehet kezdeni mesélni a házasságról. Azt is el tudom képzelni, hogy annak a gyereknek is lehet mesélni a házasságról, akinek az édesanyja és az édesapja élettársi kapcsolatban él, de valóban nehéz elmondani, hogy miért nem házasodnak össze a szülei. Ez a kérdés a családi életre nevelés egyik alapkérdése. Egyházi iskolákban egyszerűbb a helyzet, mert ott van egy vallási tanítás, amit akkor is meg kell tanítani a gyerekeknek, ha a szüleik nem feltétlenül aszerint a tanítás szerint élnek. Mivel az immanens etika része a transzcendens etikának, azaz ugyanoda kell a gyakorlati kérdésekben kilyukadni akkor is, ha nem vagyunk hívők, ezért el tudom képzelni, hogy igenis lehet egységes etikát tanítani az állami iskolákban is.”