Nem fogok sem a Nemzeti Színházzal, sem a velem, sem a velünk történtekre reagálni – arra reagálni fogunk, hogy mi történik ma a magyar kultúrával. Interjú.
„hvg.hu: Készülőben egy mindenkori támadási felület, a Hamlet: a dráma, amelyik ugyanakkor potenciális válasz, reakció és önvédelem. Miért pont most látta elérkezettnek az időt, hogy az aktualizálható üzenetek netovábbjához, Shakespeare darabjához nyúljon? Talán mert most, ma, itt kevesebbet már nem lehet mondani?
Alföldi Róbert: Minden nagy és igazán fontos darabbal kapcsolatban az ember időnként úgy érzi, hogy most: most muszáj megcsinálni. A Hamlettel ez még inkább így van. Olyan társadalmi pillanatokban, amikor finoman szólva zűrös az élet, ez a darab tud valamit sűríteni - egy lehetőséget adni, hogy pontosan beszéljünk a korról, amelyben élünk. Ezért a Hamlet. Ráadásul nagyon érdekes, hogy egy mai huszonéves hogyan keveredik bele abba, hogy neki tennie kéne valamit. Hogy tesz-e valamit, vagy nem, és hogy felfogja-e, hogy tennie kellene. Hogy a hatalom és a politika hogyan határozza meg, milyen mértékben dönthet és merre mehet tovább – miközben mégis megmarad neki a szabad választás joga.
hvg.hu: Ez egy aktuálpolitizáló előadás lesz?
A. R.: Nem, nem, nem – én nem »aktuálpolitizálok«, én politikus előadásokat szeretnék csinálni! Egy aktuálpolitikai előadásban az ember pártokról beszél. Én olyan darabot szeretnék csinálni, ami a társadalomról szól, és nem arról, hogy melyik párt éppen mit csinál.
hvg.hu: Annak ellenére, hogy a Nemzeti Színházzal kapcsolatban mindenkinek van véleménye.
A. R.: Nem fogok sem a Nemzeti Színházzal, sem a velem, sem a velünk történtekre reagálni – arra reagálni fogunk, hogy mi történik ma a magyar kultúrával. Számunkra nyilvánvalóan a társadalom kiemelten fontos szeglete a kultúra és azon belül a színház. Azon keresztül, ami számunkra ennyire fontos, pontosabban tudunk fogalmazni általános társadalmi jelenségekkel kapcsolatban.”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
„Mi vagyunk többségben ebben a városban, és sajnos nem érzem, hogy Romániában élnék” – árulta el a problémáját az illető.
A mai útátadást úgy is tekinthetjük, hogy összekötöttük a burgenlandi magyarokat az erdélyi magyarokkal.
De a polgármester a helyetteseire is gondolt.
