„Ami izgalmas olvasmánnyá teszi a Washington Postban megjelent írást, az az (önmagában nem új) Orbán–Putyin párhuzam groteszk szintre való továbbfejlesztése. A cikk szerint »tekintettel az Egyesült Államok ellen a közelmúltban intézett orosz és magyar támadások hasonlóságára, Magyarországot okkal tekinthetjük a putyini alkotmányos diktatúra első ideológiai lerakatának«. És mivel a veszélyes magyar példa ragadósnak bizonyulhat, Amerikának időben fel kell lépnie »az autoritarizmus közép-európai terjedése ellen«.
Az USA elleni magyar és orosz támadások közös nevezőre hozása Budapestről nézve napi viccnek is rossz. A magyar viszonyokban kevéssé tájékozott nyugati fejekben ugyanakkor a hidegháborús feltartóztatás (containment) stratégiáját idézheti fel. Tehát egy olyan kormányfő kapcsán reinkarnálódna a trumani antikommunizmus eszméje, akinek politikai pályáját kezdettől meghatározta a kommunista rendszer formális és informális struktúráinak lebontása.
A lényeget talán az írás utolsó harmada magyarázza meg. Ez egy marketingszakembereket megszégyenítő dicshimnusz az elképzelt új magyar nyelvű SZER – és az ahhoz vizionált szerkesztői-újságírói gárda – szakmai erényeiről és pártatlanságáról. Haraszti Miklós munkát keres?”