TBG és általában az Index hajlamos egydimenziósnak láttatni az embereket, leginkább éppen akkor, amikor beszámolóikban az egydimenziós szemléletmódot kérik számon.
„Súlyos ferdítés TBG részéről, hogy a Szünet nélkül! – a magyar kultúra érdekében konferencia felszólalói állandósultan, reflexszerűen ekézték és hülyézéték volna azokat, akik a produkcióik/produktumaik élvezői – ott voltam, nem hangzott el ilyen mondat. Az aggódás hangjait lehetett hallani például Erős Balázs felszólalásában, aki azzal indított: egy felmérés szerint a magyar lakosságnak csak mindössze 23%-a elégedett az életével. Ez kulturális kérdés, és ebben benne van a kulturális élet szereplőinek is a felelőssége. Vagy Schilling Árpád záró-felszólalása, amiben arról beszélt: nem lehet elvárni a törvénytiszteletet, az adófizetés kötelezettségét azoktól, akiket kulturálisan semmibe vesznek, akiknek az igényeivel nem törődnek, azokat nem gondozzák, nem alakítják – akiket elfelejtettek. TBG erről sajnos már nem írt. (...)
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Ismét felrobbant az a bizonyos gránát.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
