Na és ezután kezdődtek a meglepetések. Gondoltam kicsit félreállok ruhát/kesztyűt igazítani, mer elázott. Fékeztem - tudom maradi de nekem még van ilyen- és olyan fájdalom járta át mindkét kezem mint amikor durván elzsibbad és szúr de sokszorosan. Megnézem mi sérülhetett, de semmi nyom. Gondoltam a hideg víz a kesztyűmben meg a sokkkk. Mozgatom tekerem nincs itt gond. Óvatosabban száguldok tovább.
Fékezek az újpesti vasútnál megint majd bepisilek. Megállok még egyszer, átnézem magam meg a bringát sehol semmi, nem volt ez komoly.
Nem világít a hátsó lámpa, de nem jövök rá miért. Világos van (8:45) kicsit zavar mert havazásban nem lenne haszontalan, de a ruhám jól látható színű, hajrá.”