Jobb későn, mint soha

„A vidékfejlesztési tárca közzétette az agrárium fejlesztésére vonatkozó Darányi-tervet. Sokan bizonyára fanyalognak, hogy megint egy terv a többi hét-nyolc mellé, amiből úgysem lesz semmi.

Való igaz: egy terv csak akkor ér valamit, ha megvalósítható, és meg is valósítják. A Darányi-terv márpedig megvalósítható és előrevivő program - de miért kellett várni rá másfél évig? Miért nem léptek hamarabb az illetékesek, hiszen nyilvánvaló, hogy a magyar gazdaság egyik meghatározó eleme a mező- és élelmiszer-gazdaság.

Borítékolható, hogy sokaknak nem fog tetszeni a program, különösen nem a régi vágású szocialista agrárlobbinak, amely majd szakmai alapokon fogja elutasítani. A szakmai köntösbe bújt kritikájuk lényege az lesz (pontosabban: az marad), hogy a mai világban nem lehet gazdaságosan működtetni kis, családi gazdaságokat, csak a nagyüzem tud versenyképes lenni, vagyis olyan alacsony egységköltséggel termelni, amely a világpiacon elfogadható. Ez az érvelés bizonyos termékek vonatkozásában és mikroszinten igaz. Búzát, kukoricát valóban csak 500-1000 hektáros földterületeken érdemes termeszteni, a 10-20 hektáros kisbirtokok itt eleve vesztésre vannak ítélve. De nem ennyire egyértelmű az optimális üzemnagyság kérdése az erőteljesen munkaigényes termékcsoportok, így a zöldség-gyümölcs termesztése területén.”