„Az emberek reakciója érthető. Nem lehet őket hibáztatni. Amit tesznek, az jogszerű, nincs, aki számon kérhetné döntésüket. De nem biztos, hogy helyesen cselekszenek. Nem biztos saját személyes érdekeik, és nem biztos a nemzeti érdek tekintetében sem.
A forint most nagyon gyenge. Nem érdemes most azon lamentálni, hogy ezért mennyire felelős Orbán, a tény ugyanis ettől még tény marad. Tegnap végre mintha jól döntött volna a miniszterelnök, felhatalmazta Fellegi minisztert, hogy akár készenléti megállapodásról is tárgyalhat az IMF-fel, és mintha azt is megértette volna Orbán, hogy szinte bármi áron egyezségre kell jutni az EU-val is. Ha megállapodunk az IMF-EU párossal, ami a mai helyzetben valamennyiünk közös érdeke, akkor a forint magához térhet, erősödésnek indulhat. Akik most menekülnek euroba, azok ez esetben jelentős árfolyamveszteséget szenvedhetnek el. Ezt csak tetézi, hogy a forint betéteken érdemben magasabb kamatot lehet elérni, mint euroban. Persze mindenkinek magának kell dönteni.
Tegyük hozzá, mindannyiunkat veszélyezteti, ha tömegesen vándorol ki a pénz az országból. Két nyilvánvaló káros hatás azonnal látszik. A forint nagyarányú eladása tovább gyengíti az egyébként is rossz bőrben lévő nemzeti valutát. Ráadásul a kisebb lakossági betétállomány növeli a külföldi hiteleknek való kitettségünket.”