Sorsdöntő időszak előtt áll a magyar gazdaság, válságkezelésből vizsgázhat a Tisza-kormány

Közeleg az első igazi erőpróba, most bizonyíthat Magyar Péter és a Tisza Párt.

Sajnálatos módon a legkisebb valószínűségűnek az a gazdasági pálya látszik most, ami a 2012-es költségvetési törvényben található.
„Most ott tartunk, hogy a 2011-es év nem tudott érdemi gazdasági növekedést hozni, és emiatt a foglalkoztatás sem képes szerves módon bővülni, az infláció makacsan magas, és igen drága az államadósság finanszírozása (4-5 százalékos reálkamatot kell fizetnünk, szemben a német államadósság nulla körüli reálkamatával). A kormány a saját takarékossági propagandája ellenére valójában komoly költségvetési stimulálást valósított meg 2011 során, ha már 2010-ben nem tehette meg az IMF/EU kontrol miatt, ám gyatra hatásfokú lett az élénkítési kísérlet. 2012-re nem marad már stimuláló eszköz, sőt roppant nehezen kivitelezhető megszorítást kell végrehajtani. Gazdasági növekedés nem várható. Ekkor viszont a már eddig is nagy államadósság finanszírozása a képesség oldalról is kezd kérdéses lenni, miközben a készséget illetően egy ideje vannak kételyei a pénztulajdonosoknak.
Nem látszik, hogyan szabadulhatnának az improvizációtól
Az egykulcsos adó mint generális megoldás a nyilvánvaló hatástalansága ellenére alkotmányos magasságokba emeltetett. Gazdasági törvények ügyében a legkülönfélébb hazai és nemzetközi konfliktusokba keveredett a kormány, és ideológiai alapállása miatt nem könnyen léphet vissza bármelyik ügyben. Orbán Viktor meglepő egyértelműséggel kötötte össze saját személyét gazdasági miniszterével, annak világképével, gazdasági felfogásával. Jelenleg nem látszik olyan személyi vagy szervezeti kombináció, amely megszabadítaná a kormánypolitikát az improvizálás és kockáztatás terhétől mindaddig, amíg létre nem jön a sokak által megmentőként várt valutaalapi és EU-s készenléti hitelszerződés (magam e vonatkozásban szkeptikusabb vagyok sok elemzőnél: egy nemzet felgyülemlett bajait vagy belső erőböl oldja meg, vagy sehogy).
Ebben a konstellációban valóban a legkülönfélébb válság-szcenáriók merülhetnek fel; sajnálatos módon a legkisebb valószínűségűnek az a gazdasági pálya látszik most, ami a 2012-es költségvetési törvényben található. Az elemzők nem fognak unatkozni 2012-ben sem.”