Katolikusellenes pártot kellene alapítani

Ceterum censeo: bartus lászlóna vesznie kell!!!!!!! Vagy kitakarodik a helyére - Izrael, vagy kitesszük. Vagy Duna....

Rövid leszek! Sapienti sat! Ezt perzse nem érted... De megkeresünk, és tisztalan szádat Fa testápolóval lerendezzük. Utána kezeid jönnek: tőből. A szó kemény volt...... De te annyira kártékony vagy, hogy veled csak így lehet beszélni. Adunk kiútat: takarodj izraelbe a fajtársaid közé! Hm? HM? Szerintem urak vagyunk. Ennyit sem érdemelnél!

Te igen hülye! Mindennek van határa! Megkereslek, és pofán verlek, akárhol is laksz! És ezen fentieket küldd el a zsidó cimbieidnek! (Te faszfej: ha ez a "cimbieidnek" szót kéne elemezned, a bicskád beletörne.) Azt sem érted, mire gondolok! Megtalálunk!!!!!!!!!!!!!

„A klerikális reakciós ma nálunk az imperialisták ötödik hadoszlopának legfontosabb támasza. A klerikális reakció bomlasztó és kártevő munkája arra irányul, hogy aláássa dolgozó népünk egységét, munkakedvét, fegyelmét, hogy megrendítse népköztársaságunk kormánya és Pártunk iránti bizalmát és ily módon segítse az imperialista háborús uszítók terveit” (Révai József) "Tisztában volt mindenki - a tapasztalatok birtokában -, hogy a totális hatalomra szert tett magyar kommunizmustól sem kíméletet, sem semmiféle jót nem várhat. Ezt támasztja alá Révai Józsefnek az MDP Központi Vezetőségének 1950. május 31-június 1-jén tartott ülésén mondott beszéde. „A klerikális reakció tömegagitációjának legfontosabb szervezetei a különféle férfi és női szerzetesrendek. Magyarországon 23 férfi szerzetesrend van 2582 taggal és 40 apácarend 8956 taggal, összesen tehát 63 rend 11 538 taggal. Ezek a szerzetesrendek a régi rendszerben hatalmas földbirtokkal rendelkeztek, a feudális nagybirtokos osztályhoz tartoztak. Földbirtokaikat a népi demokrácia a dolgozó parasztság között osztotta fel, de a rendházaikat, zárdáikat, kolostoraikat meghagyta. Felmerül a kérdés: fenntartható-e ez a helyzet a népi demokráciában." Nem kérdéses a válasz a feltett kérdésre, ismerve a katolikus egyház és az ún. népi demokratikus állam közötti viszonyt és az egyház elleni intézkedéseket. Az MDP KV 1950. június 1-jén kelt határozata a klerikális reakció elleni harcról a 6. pontjában kimondja: a szerzetesrendek feleslegessé váltak, és ők képezik a „a klerikális reakció agitátor apparátusát".3 A megoldást már sugallja a határozat: korlátozni a működésüket, vagy fel kell oszlatni a rendeket." "A burkolt támadásokat a nyílt konfrontáció, a klerikális reakció elleni nyílt harc váltja fel. Az MKP Politikai Bizottsága november 8-i ülésén különbizottságot hozott létre Révai József, Rajk László, Gerő Ernő és Horváth Márton részvételével a katolikus egyház működésére vonatkozó javaslatok kidolgozására és a klerikális reakció elleni harc irányítására. Egyre több ülés foglalkozik az egyházakkal és elsősorban is a katolikus egyház elleni harc koordinálásával és a feladatok kijelölésével. A vidéki szervezetek elsőszámú feladatává teszik az egyházi reakció elleni harcot, amelyről folyamatosan jelentéseket kell küldeni a pártközpontnak. A párttagoknak és a helyi pártvezetőknek megtiltják az egyházi rendezvényekre járást, a gyermekeik hittanra járását, ami a korábbi időszakban megszokott volt. Az 1948-as évet a klerikális reakció elleni harc döntő évének tekinti a kommunista párt. 1948. január 10-én Rákosi Mátyás, a párt főtitkára az MKP budapesti funkcionáriusainak értekezletén nyíltan kijelenti, hogy a klerikális reakcióval az év végéig végezni kell. Nem köntörfalaz a pártfőtitkár: a hatalom elérkezettnek látja az időt az egyházak elleni harc végső szakaszához. A politikai élet fokozatos átalakítása után most az egyházak következnek." "Az MDP Agit. Prop. Bizottsága 1948. november 7-én Horváth Márton előterjesztésében foglalkozott a Klerikális reakció elleni harc című elaborátum tárgyalásával. Az agitprop bizottság az előterjesztést javításra visszaadta, és kijelölt egy háromtagú bizottságot a tervezet átdolgozására. A bizottság tagjai - Horváth Márton, Kállay Gyula és Bíró Zoltán - 1948. november 22-re készültek el egy nyolcoldalas javaslattal, amely A klerikális reakció elleni harc címet viselte. Ebben hét pontban foglalták össze a teendőket. Az elaborátummal érdemes hosszabban foglalkoznunk, mert az események sok mindenben visszaigazolták az itt lefektetett elképzeléseket. A tervezetet elfogadta az MDP Központi Vezetősége, és megkezdték annak végrehajtását. „A klerikális reakció elleni harcban, különösen az iskolaügyben elért komoly sikereink ellenére, fejlődésünk ezen a téren messze elmaradt az ország általános gazdasági és politikai fejlődése és a szomszédos demokráciák mögött. Veszélyes elmaradottságunk behozására általános támadást kell tehát indítanunk azzal a céllal, hogy a dolgozó osztályok körében megtörjük a reakciós klérus befolyását. ... Támadásunk célja a. kiszorítani a reakciós befolyást, elsősorban a munkásság és a parasztság köréből b. Mindszenty tevékenységét és a mindszentizmust rendőrileg, politikailag, gazdaságilag lehetetlenné tenni c. előkészíteni a az egyház és az állam különválasztását d. fokozni a közvetett vallásellenes propagandát." "Az 1950. május 25-i PB-ülés vitatta meg Révai József előadói beszédét az egy hét múlva esedékes KV-ülésre, melynek napirendi pontjai között szerepelt a klerikális reakció elleni harc is. A referátum vázlata is megmaradt és a párt határozatát közlő és azt magyarázó Révai­cikk is megjelent a Szabad Népben. A szűkebb körben megvitatott referátum nem a közvéleménynek szánt előadás, ezért kevésbé leplezi a Párt szándékait. A referátumból idézünk részleteket: „ A klerikális reakció az imperialisták 5. hadoszlopának szerepét játssza Magyarországon is. ... A klerikális reakciónak béke ellenes és a háborús uszítókat szolgáló aknamunkája élesen kifejezésre jutott a magyar püspöki kar legutóbbi nyilatkozatában, mely jezsuita köntörfalazással ugyan, de lényegében félreérthetetlenül a békemozgalom, a békeívek aláírása ellen fordult. ... A klerikális reakció bomlasztó és kártevő munkája arra irányul, hogy aláássa a dolgozó nép egységét, munkakedvét, fegyelmét a népköztársaság kormánya, a párt iránti bizalmat és ily módon segítse az imperialista háborús uszítók terveit. Uszít a szocialista munkaverseny ellen, ócsárolja az élmunkásmozgalmat. ..." "A Szabad Nép szinte naponta tudósított arról, hogy a szerzetesek az állam ellen uszítják a diákokat, az imperializmus szekértolói, harácsolók, élelmiszer-halmozók, akadályozzák a tanítást. Az egyik legnagyobb nyilvánosságot kapott eset a zalaegerszegi, ún. állam ellenes diáksztrájk. A Szabad Nép 1948. november 6-i számában V. D. írta az egyik cikket az esetről. A korszak légkörét és a Párt követett politikáját is jól szemléltetik a leírtak. „Nem lehet egymagában elszigetelten nézni a zalaegerszegi diáksztrájk ügyét. A Mindszenty vezette klerikális reakció országszerte elkeseredett kísérletekkel akarja megtartani magának a szavára még hajló fiatalokat. Ebből erednek a titkos szervezkedések, az állami iskolát gyalázó beszélgetések, tanulás elleni törekvések, és ha elérkezettnek látják az időt, ebből lesznek a lázadások. Ezért nem állhat meg Zalaegerszegen a megtorlás egy tanárnő elküldésével és tíz diák kicsapásával. Lehetetlenné kell tenni végre Zalaegerszegen, de minden más magyar iskolában a klerikális reakció aknamunkáját" "Az állami politika szintjére emelték az imperializmus és annak ötödik hadoszlopa elleni harcot. Mindenhol belső ellenséget kerestek, és erre a tökéletesen megfelelt az egyházi reakció is. A letartóztatott esztergomi érseket színpadias tárgyaláson elítélték, és vele együtt több szerzetest és egyházmegyés papokat is, de a megfélemlített egyház kitartott - benne a szerzetesrendekkel." http://franka-egom.ofm.hu/irattar/irasok_gondolatok/konyvismertetesek/konyvek_5/uj_franka_anyag/a_szerzetesrendek_feloszlatasa_2.htm