Sokat dolgoztam rajta, s azt hiszem, nem csupán eredeti gondolat akad benne néhány, de formailag is vállalható, no meg nincsenek benne mástól csent passzusok sem.
„Tegnapelőtt hirtelen elő kellett volna keresnem valami régi közleményt. Miközben dobozaimban kotorásztam reménytelenül, egy kemény kötésű, fekete kézirat akadt kezembe. Rajta aranyozott betűkkel a nevem, alatta nagyobb betűkkel ez állt: Szakdolgozat. Kicsit elérzékenyültem, mi tagadás, bele is lapoztam, egész érdekesnek tűnt föl. (...)
Gondoltam is egy pillanatra, elöl hagyom, és elolvasom majd. Aztán legyintettem, visszacsúsztattam a füzetet a dobozba, fölkapaszkodtam a hokedlire, és betoltam a skatulyát a helyére, a legfelső polcra. Lekászálódtam, és még néztem fölfelé kicsit. Elbúcsúztam szakdolgozatomtól. Sokat dolgoztam rajta, s azt hiszem, nem csupán eredeti gondolat akad benne néhány, de formailag is vállalható, no meg nincsenek benne mástól csent passzusok sem, az a mi időnkben nem volt szokás, egy szakdolgozatot enkézzel abszolválni, azzal a maga becsületének tartozott az ember.
De hiába jó a dolgozat, hiába van tisztes munka benne, ember nem olvasta és nem is olvassa már, nekem nincsen rá szükségem többé, másnak pedig még annyira sem.
Én már csakmaradok efféle szegény tollforgató, firkász, nem lesz már belőlem sem történész, sem tudós, kezemből nem kerülnek már ki vaskos monográfiák, de még egy doktori, nemhogy nagy, de még egy iciripiciri sem, nem lesz már belőlem semmi, amihez meg tudnám lobogtatni egykor gonddal elkészített dolgozatomat…Hacsak… Hacsak…
Végül is egy, egyetlenegy beosztás mégiscsak akad e honban, amelyhez ugyan nem kell érteni semmihez, de egy korrekt egyetemi végdolgozattal nem árt, ha bír az ember. No, hát az nekem már megvan, a helyesírás sem az erősségem, ráadásul olybá tűnik, ama hivatalban hamarosan üresedés is várható… Itt lenne az ideje megpróbálkoznom az aláírással, írni már írtam épp eleget.”
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
Viharoktól sem mentes, de rendkívül eredményes esztendőt zárt a magyar öttusasport – volt tehát mit ünnepelni a szövetség évzáró gáláján.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A jövő szempontjából jó lenne, ha a Kari Doktori Tanács abban foglalna állást, ami a kompetenciájába tartozik.
Egy biztos: a parlamenti jog és a képviselői mandátum szabadsága sosem volt még ilyen felkapott téma.
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
