„– Miért pont az Ökumenikus Segélyszervezettel dolgozol együtt?
– Az Ökumenikus Segélyszervezet mindig úgy élt bennem, mint »A Segélyszervezet«, amely nem csupán egy-két területen, hanem a segítségnyújtás igen széles spektrumán tevékenykedik. Fontos még számomra, hogy nem kötődik kifejezetten egyik felekezethez sem, hanem a különbségeken felülemelkedve – ahogy a nevében is szerepel – ökumenikus szellemben, átfogóan képvisel számomra fontos értékeket. Nagyon sok hely van, ahol mi is segíthetünk, ilyen például az új segélyvonal, a 1353, amit hívásonként meg sem érez az ember, ha többször felhívom is, csak elenyésző kis pötty lesz a számlámon. Ám ha ezt mindannyian megtesszük, akkor hatalmas erővé, erőforrássá válik ahhoz a munkához, mint amit például itt Soroksáron végez a Segélyszervezet. Az, hogy én ma itt jártam, számomra nem nagy áldozat, csak az időmbe kerül, de tudom, hogy a gyerekeknek, akikkel együtt énekelhettem a karácsonyi dalokat, sokat jelent. Sokuknak szerezhettem örömet, esetleg még egy darabig mesélhetik, hogy a Wolf Katival együtt készülhettünk a karácsonyra. (...)
– Mivel foglalkozol mostanában, hol találkozhatnak veled a rajongóid?
– Lement a nagykoncertem és megjelent a CD-m, ez a két nagyobb szikla legördült a szívemről. Így most a kényelmes séta van. Sokat járok fellépni, de időt szakítok arra, hogy készülődjek a karácsonyra. Számomra mindig a legfontosabb ünnep volt, nagycsaládban felnövő gyerekként is, és most felnőttként ,a saját gyermekeimnek is ezt szeretném megadni. Nem véletlen a négyhetes adventi felkészülési idő. Kell testileg-lelkileg az idő, amit egymásra szánunk, amikor a gyerekekkel leülünk meggyújtani az adventi koszorún a gyertyákat, és kell idő arra is, hogy elmeséljük miről szól ez az ünnep, feldíszítsük a lakást, megteremtsük az ünnep atmoszféráját.”