Nagy tisztesség, komoly felelősség

„Milyen élmény volt utoljára színpadon állni a Hobo Blues Banddel?

Fantasztikus élmény volt, de nem volt benne az az érzés, hogy most utoljára állunk ott, hanem meg kellett felelni húszezer embernek, ami egyrészt nagyon nagy tisztesség, másrészt komoly felelősség. Úgyhogy ezzel voltunk elfoglalva, nem azzal, hogy utoljára játszunk. Inkább azzal, hogy jól játsszunk. Volt egy óriási sodró erő, nagy lendület, ami elkapta az embert a szerencsés műsorösszeállítás miatt, hiszen bevertünk négy rock’n’rollt az elején. És ez jót tesz az ilyen ripacsoknak, mint mi, ha nincs idő moralizálni. Teljesen feldobott állapotban vagyok, hogy ilyen szépen sikerült befejezni.

A Hobo Blues Band karrierjében a koncertezés mindig is kiemelt szerepet töltött be.

Akármelyik formációval játszottam a 33 év alatt, élőben mindig káprázatos volt. Ez így volt a legelső este 1978-ban és így az utolsó este is, és ez nagyon fontos a számomra. (...)

Milyen tervei vannak mostanában?

A Vadászatból készülne egy film és ehhez kell írnom egy szinopszist. Ha megvalósulna a film, az a pályám megkoronázása lenne. Egy másik tervem egy szólólemez, mely lényegében már készen is van. Madarász Gábor gitáros-zeneszerzővel dolgoztam együtt a Circus Hungaricus lemezen, és miután a Hobo Blues Band történetét lezártam, vele folytattam a közös zenélést. Ő összehozott egy remek zenekart, és már fel is vettünk egy nagylemezt. Utcazenész címmel írok egy monodrámát, ami a magyar zene ötven évéről szól, és annak a dalai alkotják ennek a szólólemeznek az anyagát. Valamikor jövő év elején fog megjelenni Hobo néven és játszik a Hobo és Bandája. Régen HBB volt, most egy B-vel kevesebb.”