Dobbal verebet fogni?

„A kisebbségi nyelvhasználati törvény módosításával, a Hídnak évtizedek után sikerült elérnie, hogy végre nevén nevezhessük a magyarlakta városainkat, falvainkat. Ehhez az utolsó lépés megtételén éppen ezekben a hetekben dolgozunk. A törvény adta lehetőség gyakorlati megvalósításához ugyanis a kormánynak el kell még fogadnia egy rendeletet.

Jött azonban a kormányszakadás, Szlovákia pedig ismét kampányidőszakban találta magát. A szóban forgó rendeletek elfogadása – és elfogadtatása – annál nehezebb lesz, minél többen használják fel kampánycélokra ezt a kezdeményezésünket. Minél nagyobb nyilvánosságot kapnak ezek a rendeletek, annál inkább veszélybe sodródik elfogadásuk. Korántsem biztos ugyanis, hogy egynéhány nacionalista gondolkodású szlovák politikus felemeli a kezét a javaslatunk mellett, amikor helyette jó kis kampánytémát csinálhat a helységnévlistából.

És ebben a helyzetben mit tesz a magát konstruktív ellenzéki pártnak nevező MKP? Csendben támogatja Rudolf Chmel miniszterelnök-helyettes hivatalának erőfeszítéseit? 

Nem. Inkább olajat önt a tűzre: aláírásgyűjtésbe kezd!

Könnyű »szégyenteljes kudarcnak« titulálni egy kezdeményezést, amelynek a megvalósításával a kormányon töltött évek alatt az MKP meg sem próbálkozott. Ismétlem, dobbal nem lehet verebet fogni. Ha nem ártani, hanem használni akarnak ennek a közös ügynek, ebben e helyzetben, a kormányrendelet elfogadását megelőző időszakban az MKP harsonáinak is el kellene hallgatniuk egy pillanatra.

Különben önbeteljesítő jóslatként valóban kudarcba fulladhat a helységnévlista kormánybeli elfogadtatása.”