Dániel Péter! Ön GYÁVA ember

„Sötétben, hátulról leütni, megverni, megveretni!? Ilyet csak a gyávák tesznek. Szemtől szembe leköpni, arcul ütni!? Ilyet a kocsmai verekedők tesznek.

Történelmi olvasmányaimból tudom, hogy a középkorban társaik védelmében, hogy minél kevesebb áldozat árán döntsék el az adott vitás kérdést, seregek, csapatok, kisebb közösségek bajvívókat állítottak ki. Eleink ezt bajvívásnak hívták. Én Önt bajvívásra szólítom fel! Bármikor, bárhol, bármely feltételek mellett, puszta ököllel vívott párviadalra. Ön 21 évvel fiatalabb és 30-35 kilóval súlyosabb, mint én. Tehát az Ön kockázata csekély. A gyáva kis kockázatot sem képes elviselni. Ha Ön e felkínált párviadalra nem kíván kiállni, akkor Ön GYÁVA, GYÁVA.

Tudom, hogy az Ön mögött állók segítségével megverethet vagy akár meg is ölethet. Önnek tudnia kell, hogy én nem félek. Nem félek, mert készen vagyok az útra. Ismerem hibáimat, bűneimet, gyengeségeimet, és ismerem Krisztus urunk tanításait. (...)

Dániel Péter! Ön ezen a földön senkit nem győzhet le. Megölhet, meggyalázhat, megfélemlíthet, bemocskolhat sok embert. De legyőzni egyetlenegy embert tudunk. Önnön gyűlöletünket, gyengeségünket, hitetlenségünket, fájdalmunkat, megaláztatottságunkat, hibáinkat.

Dániel Péter! Egyszer legyen bátor életében! Győzze le félelmét! Győzze le gyűlöletét! Kérjen bocsánatot Wittner Máriától! A magyar nemzettől! 1956 hőseitől! 1956 mártírjaitól! A halottakat csak az élők védhetik meg.

Ha Ön nem kér bocsánatot, akkor GYÁVA! GYÁVA! GYÁVA!”