Nácizás kell, hiszen a csürheség lelki igény.
„Aha. Nem megoldás kell, pláne nem korrekt. Nácizás kell, hiszen a csürheség lelki igény. Ez a magát rendkívül kifinomultan kifejező, a taknyos píszívilágba burkolózott nagyon laza Derdák toleranciacsürhe-szónok simán kitiltana a színházból egy színészt, amiért az nem úgy gondolkodik, ahogy az neki tetszik.
Pont olyan, mint a nácik. Akik a balosokat, meg a zsidókat tiltanák ki. Magánéletben képviselt nézetekért büntetne, nem engedne dolgozni valakit. Hozza a francia példáit, hogy bezzeg ott. Nem érti, hogy Dörnerrel az nem lehet gond, mit gondol a világról amúgy, ha eljátssza a szerepet jól, hiszen a színház nem világnézeti klub, nem párt, hanem munkahely (Dániel kizárása meg azért lenne kötelező, mert a DK meg párt). Dörner igazgatóságával sem az a gond, hogy egyébként MIÉP-es. Az a gond vele, hogy ez a színházi pályázatában mutatkozik meg, hogy befeszült, paranoid ideológia szolgálatába állítaná az intézményt, ez meg nem oda való, tényleg nem.”
Hadházy Ákos tüntetései, VOKS 2025, a 2026-os országgyűlési választások esélyei – ezekről is vitázott a Presszó e heti adásában Fodor Gábor és Dopeman.
A Tisza-pártelnök álságos kijelentése olyan nemzeti érzelmekre próbál hatni, amelyekhez neki nem sok köze van.
Javaslom, hogy hívják meg még „A férfi, aki mindig csak dicséri a nőket”, „Az emberi szerénység csodája”, „A kemény munkával felépített sikerek” panellbeszélgetésekre is…
Amikor Brüsszel Péter beszél a tisztesség és az átláthatóság fontosságáról, az olyan, mintha a viszkis rabló rendőrnek állna.
Az Európai Bizottság szóvivője is elismeri, könnyen lehet, nem ütközik a közös uniós szabályozásba a magyar intézkedés. Mindenesetre vizsgálódnak.
Az MI fejlesztésének az iránya nem lesz feltétlenül igazságos – ehhez tudatos kormányzati és társadalmi beavatkozásra van szükség.
A kínai parti őrség kitűzte a zászlójukat egy lakatlan zátonyra a Dél-kínai-tengeren.
