Pozsonyi magyar egyszeregy

„Azalatt a másfél év alatt, amíg a szlovák parlamentben az MKP nem tudta képviselni a magyar kisebbséget, nem fokozódott a magyarokra helyeződő nyomás a szlovák politika részéről, a Fico-kormány korábbi restriktív intézkedéseit pedig bizonyos mértékben enyhítette a Radicová-kabinet. A következtetés: az, hogy a magyar kisebbséget önálló párt képviseli a parlamentben, még nem garancia arra, hogy el lehessen hárítani bizonyos, hátrányosan elsősorban Szlovákia magyar anyanyelvű állampolgárait érintő intézkedéseket, a magyar kisebbségi érdekeket (is) képviselő, jobboldali koalícióban részt vállaló kormánypárt viszont már elérheti ezt (gondolva itt természetesen nemcsak a Híd mostani, hanem az MKP korábbi kormányzati szereplésére is). Ennélfogva az a helyzet, hogy kisebbségi érdekeket Szlovákiában nem egy, hanem két olyan párt is képvisel, amely egy jól felépített választási kampány után könnyedén lendülhetne át a parlamenti küszöbön, nem értelmezhető pusztán úgy, hogy az a szlovákiai magyarok megosztásával beszűkíti a lehetőségeket, és szétforgácsolja az erőket, hiszen ugyanakkor annak az esélyét is a kétszeresére növeli, hogy magyar érdekeket is megjelenítő pártok kerülhessenek be az éppen aktuális kormánykoalícióba.

A következő kérdés, hogy a Híd milyen módon képviselte a szlovákiai magyarságot. Sokan a szemére vetik a pártnak, hogy a kormánykoalíció tagjaként nem tudta elérni az állampolgársági törvény és a nyelvtörvény visszavonását, csak enyhítését. A bírálók azonban talán nem veszik kellőképpen figyelembe a koalíció heterogenitását és az abból fakadó instabilitást, a kormány működéséhez elengedhetetlen, szinte folyamatos kompromisszumkényszert. Szükségszerűen mind a négy kormánypártnak engednie kellett saját programjából, hogy létrejöhessen a Radicová-kormány, és már sosem tudjuk meg, de nem elképzelhetetlen, hogy ha a Híd e két törvény eltörléséhez köti a kormányzásban való további részvételt, a kormány az eurósánc-szavazást sem éri meg. Ezzel szemben a valóságban mindkét törvény éle enyhült, és ez minden körülmények között értékelendő eredmény.”