Egy frusztrált, hataloméhes görcsöt látok, akinek három perc után rosszul vagyok az agresszív robothangjától

Kidagadt ütőérrel szidja az elmúlt 15 évet, de egy mukkja nincs róla, hogy ebből 14 évig ő is a rendszer építője, haszonélvezője volt.

Áldozati báránynak tünteti fel magát, miközben dolgozatában is ordas eszméket hirdet, és szakmai szempontból értékelhetetlenül kidolgozatlan az iromány.
„Miközben ő beszél szoclib liga alatt nyögő országról, és egész pályázatában azt érzékelteti, hogy az Új Színházban való megtelepedését, csak kezdetnek tekinti, az a területfoglalás része. Bizonyos, az esetében nyilvánvaló eszmék, szálláscsinálója.
Dörner, mint közlendőjéből kitetszik, meg van sértve. Áldozati báránynak tünteti fel magát, miközben dolgozatában is ordas eszméket hirdet, és szakmai szempontból értékelhetetlenül kidolgozatlan az iromány. A társulatot pedig nyugtatgatja, »csupán annyi történik, hogy más drámákat, más rendezőkkel fognak a színészek ugyanolyan magas színvonalon eljátszani.« Ugyanakkor intendánsa, Csurka István, már olyan nyilatkozattal rukkolt elő, ami igencsak bizonytalanná teheti a társulatot. Egy gyékényen árulnak, de már nincsenek közös véleményen? És miért hiszi Dörner, hogy ez ilyen egyszerű?”