Bethlen többet tett a magyar nemzet fennmaradásáért, mint akármelyik más miniszterelnök.
„Talán jobb lenne azt a kérdést föltenni, hogy kinek nem jut eszébe szobrot állítani Bethlennek, és még érdekesebb kérdés, hogy miért.
Hiszen többet tett a magyar nemzet fennmaradásáért, mint akármelyik más miniszterelnök. Magyarországot úgy, ahogy ma ismerjük, ő hozta létre és tette működőképessé iszonyatos ellenszélben. Érdemei számosabbak, mint a Teleki- vagy a giccsmesterszobrok modelljeinek, mentegetni való bűnei pedig tudtommal nincsenek.
Akkor miért nem jó?
Elméletem szerint azért, mert nemcsak a »ballib« kormányoknak, de a fideszes létező jobboldalnak sem felel meg. Sőt, amit csinált és mondott, ellentétben van azzal, amit ők csinálnak és akarnak.”
A nagyszabású régészeti feltárás olyan valóságot villantott föl, amiről a kutatók nem is álmodtak. Luxuscikkek, gazdagság és hatalmas város képe bontakozott ki a szakemberek szemei előtt.
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Ha száz év múlva megírják az ezredforduló utáni két évtized történelmét, akkor annak a középpontjában nem politikusok vagy ideológiák lesznek, hanem a technológiai forradalom, és annak hatása a társadalomra.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Az ukránok „lehetőségként” tekintenek az atomháborúra.
Bár a teljes biztonság kizárt, de sok mindennel tehetünk a saját magunk, hogy minimalizáljuk a kockázatot.
