Az Alaptörvény Asztalánál

„Akadnak még, részben a jelenre, részben pedig a jövőre vonatkozó eléggé izgi kérdések: Mintha a Nemzeti Együttműködésből a szabályozások hatályával kapcsolatos minden érzék kiveszett volna. Hogy lehet az, hogy az Alaptörvény Asztala előbb lép hatályba, mint maga az Alaptörvény?  Megterítünk a kakasleveshez, miközben a kakas még vígan kukorékol a hátsó udvarban?  

Vajon nem része-e szerves alkotmányos fejlődésünknek, hogy előbb vagy utóbb maga az Alaptörvény Asztala is az Alaptörvény részévé legyen? Akkor viszont az Alaptörvény Asztalának az üveglapján elhelyezhető-e az az Alaptörvény, amely maga is tartalmazza azt az asztalt, amelyen őt elhelyezték?

És a talán legfogósabb kérdés: Az Alaptörvény Auktora alkothat-e olyan Alaptörvényt az Alaptörvény Asztalára, amit azután maga sem tud megváltoztatni? A válaszunk, ha ismerjük a Nemzeti Együttműködést, nem lehet más, mint igenlő.

Viszont, az Alaptörvény Auktora képes lesz-e arra, hogy az általa megváltoztathatatlannak alkotott Alaptörvényt mégis megváltoztassa? Persze, hogyne lenne, nyilvánvaló, erre is képes.

Vagyis vonjuk le a következtetést: bárhogy is szeretné, ezen a világon még az Alaptörvény Auktora sem tehet meg bármit.”