Ünnepi látogatások

2011. augusztus 23. 14:44

Jó jelnek kell tekinteni, hogy Schmitt Pál is úgy érezte, a magyar állami vagy nemzeti ünnepek időszakában jó felkeresni a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek valamelyikét.

2011. augusztus 23. 14:44
Gazda Árpád
Krónika

Az ünnepek napjaiban tett látogatások ugyanis szépen jelképezhetik a nemzeti összetartozás, a nemzeti szolidaritás érzését. A példát a köztársasági elnök hivatali elődje, Sólyom László honosította meg a Kárpát-medencében. A 2007. március 15-i erdélyi látogatása még Magyarországon váltott ki ellenérzéseket. Egyes baloldali politikusok úgy vélekedtek: Sólyom csupán azért utazott el az országból, hogy ne kelljen együtt mutatkoznia a nemzeti ünnepen Gyurcsány Ferenc akkori kormányfővel. 2009. március 15-én Bukarestben verte ki a biztosítékot Sólyom László erdélyi látogatása. Miután a román hatóságok nem adtak marosvásárhelyi leszállási engedélyt a magyar államfő repülőgépének, Sólyom gépkocsival jutott el a Budapesttől 700 kilométerre fekvő székelyföldi Nyergestetőre. A román hatósági elutasítás egy fordítási hibán múlott, de talán nem csak ezen. Ekkorra már nyilvánvalóvá vált, hogy Sólyom László hangsúlyosan támogatja az erdélyi autonómiatörekvéseket, és ezt olyan nemzetközi jogi megalapozottsággal teszi, hogy nehéz fogást találni rajta. Látogatásai erősítették a magyar közösség reményeit. Azt mutatták, hogy nem kell megtántorodni a politikai, nemzetpolitikai ellenszélben; lehet keményen játszani.

Schmitt Pál radikálisan más arcát mutatja a magyar köztársasági elnöki hivatalnak. Lerí róla, hogy a sport, a sportdiplomácia területéről elindulva jutott a tisztségbe.
A sportszerűség a legfőbb jellemzője. Nem lehet rá haragudni. Mind a románok, mind a magyarok úriembernek láthatják, akinek természete a mosolygás, a jóindulat. Ez a habitus talán a románok számára fontosabb. A sokakban lappangó magyarfóbia lebontását segítheti elő. A magyaroknak az időpont megválasztásával üzent a köztársasági elnök. A dátummal jelezte, hogy ő sem rosszabb Sólyom Lászlónál. A tény pedig, hogy nem a március 15-i nemzeti ünnepet, hanem az augusztus 20-i állami ünnepet választotta, azt jelzi, hogy Magyarország immár nem leszakított nemzetrészként, hanem a határain kívül élő állampolgárai jelentős csoportjaként tekint az erdélyi magyarokra.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 4 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
itstrue
2011. augusztus 24. 07:58
SP amióta fikázni kezdték minden médiumon a kontárságai miatt, most már minden hír ő róla szól: elutazott oda, beszédet mond itt.. Talán jobb volt amikor még nem csinált semmit csak szotyit köpködött. Ha értelmes dolgot akart volna csinálni egy év alatt, akkor a törvénytelenségeket mint a visszamenőleges törvénykezést visszautasíthatta volna. De így csak szotyiköpködő, 34 évesen lett sportnyugdíjas, írástudatlan, mindenhez kontár marad mindenki szemében. OV is amihez nyúl szarrá változik. Amit lehetett eddig mindent elrontottak. Inkább te se dolgozz annyit, köpködj te is inkább szotyit vazzeeeee!!!
kukagyerek
2011. augusztus 23. 15:37
"Schmitt Pál is úgy érezte, a magyar állami vagy nemzeti ünnepek időszakában jó felkeresni a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek valamelyikét. " Azért jó volna tudni, merre bóklászott a szégyen napján schmitt elvtárs?
várúr
2011. augusztus 23. 15:03
Végre ezt is meglátta valaki. A szokásos ballib fikázók hadd hörögjenek. Ahogy hörögtek Sólyom látogatásai miatt is. Nem emlékeznek rá, de sokat számít a megszépítő emlékezet. Nem szólva a jól ismert ordas ballib hazudozásról.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!