Még meg sem érkezett az uniós hitel Ukrajnába, de már hatalmas költekezésbe kezdett Zelenszkij

Óriási haderőreformot jelentett be az ukrán elnök.

Kína az űrkutatás fellendítésében látja világhatalmi státuszának egyik zálogát.
„Ahogy a világ sem kétpólusú többé, az űrkutatás sem csak az amerikaiak és a szovjethatalomból kikászálódott oroszok játszótere már. Sőt jelenleg úgy tűnik, mintha az amerikaiak az oroszokra lennének utalva, hiszen űrhajósaikat momentán csupán orosz űrhajókkal tudják a nemzetközi űrállomásra juttatni. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy az amerikaiak lemaradtak volna az űrtechnológiában. A mostani helyzet inkább egyfajta időzítési zavar, lépésváltási bénázás, egyfajta pénzügyi és politikai huzavona eredménye, az amerikai űrkutatás – amibe most már az új űrsiklókkal kapcsolatos magánkezdeményezéseket is beleszámíthatjuk – technológiai fejlettség tekintetében most is vezeti a mezőnyt.
Az oroszok persze tesznek időnként bombasztikus kijelentéseket – mint amikor Putyin kormányfő a bolygóközi utazások számára kifejlesztendő nukleáris hajtóműről beszélt –, s ott vannak az amerikaiak nyomában, de igazán új fejlesztésekkel mostanában nem rukkoltak ki. Kínával viszont ma már nemcsak a világgazdaságban kell számolni, az egyre izmosodó ázsiai óriás is az űrkutatás fellendítésében látja világhatalmi státuszának egyik zálogát. Az ezredforduló óta kész saját űrhajójuk, elindultak az első tajkonauták, űrszondákkal feltérképezték a Földet, és Pekingben már megcélozták a Marsot is. De az európaiak is ott vannak még az élmezőnyben. Eddig két, ember nélküli teherűrhajót lőttek fel a nemzetközi űrállomásra, a bolygókutatásban számos önálló program fut, és az Európai Űrügynökség 2020 körül – hogy a sárga csillagos gyűrűs kék lobogó se hiányozzon égi kísérőnkről – még embert is szeretne küldeni a Holdra.”