Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az euroatlanti integrációs programnak nincsen következetes képviselete a magyar parlamentben.
„A jelenlegi és az előző kormányok gazdaságpolitikája az euróhoz való közeledés, a konvergencia szempontjából csak látszólag volt eltérő. A szocialista kormányok krónikus túlköltekezése ahhoz vezetett, hogy a megtakarításokat az állam szívta el a magánszféra elől, ami a forintkamatokat emelte, és egyben az euróbevezetési feltételektől távolította az országot. Ezzel egyre csökkent az esélye, hogy a devizahitelesek "rendes hitelessé" váljanak. Az Orbán-kormány a túlköltekezést elfedte azzal, hogy államosította a nyugdíjrendszer demográfiai tartalékát; mivel azonban az aktuális, folyó deficitet magánmegtakarításokból csökkentette, a hiány újratermelődésének okait (az úgynevezett strukturális hiányt) viszont nem szüntette meg, csak rövid időre hozta közelebb az eurócsatlakozás lehetőségét, amellyel viszont nem élt. A nyugdíjrendszerben keletkezett demográfiai hiány ugyanis a jövőben még nehezebbé fogja tenni az euró bevezetését.
A politikai felelősség kérdésével összefügg, hogy a magyar választók akaratának megfelelően az országgyűlésből kiesett két olyan párt, amely feltétlen híve volt az euró bevezetésének, és helyettük nem európai integrációpárti, hanem az euróbevezetéssel szemben mérsékelten kritikus LMP és a mindezt elvető Jobbik került be a parlamentbe. Talán nem túlzás azt mondani, hogy a 2003-ban elsöprő többséget élvező euroatlanti integrációs programnak nincsen következetes képviselete a magyar parlamentben.”